Kecskeméti séta....(4)
Kecskemét lakónépessége 2011. január 1-jén 111 411 fő volt, ami Bács-Kiskun megye össznépességének 21,4%-át tette ki. Kecskemét, Bács-Kiskun megye
legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók
száma, átlagosan 345,4 ember volt. Kecskemét népesség korösszetétele
kedvező. A 2011-es
év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60
éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Kecskeméten kedvezőtlen, ugyanis
ezer férfira 1 138 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[18]
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,5%-a, mintegy 4
976 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A
kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
Kecskemét népessége 1983-ban
érte el a 100 000 főt, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa,
népességszáma évről évre növekszik. Ennek oka az, hogy a születéseknél
nagyobb számú halálozás okozta népességfogyást ellensúlyozza a városba
irányuló bevándorlás. Kecskemét népességének csökkenése 1950 és 1952
között volt a legjelentősebb amikor is 9 szatellittelepülés (Városföld, Hetényegyháza, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Szentkirály)
vált ki a megyeszékhely területéből. A város különböző szintű ellátó és
szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki
községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város
közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét
vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két
legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre
is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település
tartozik, ahol a megyei lakónépesség 30%-a (kb. 170 ezer fő) él. A
megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és
szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki. A város
népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.
A demográfusok
prognózisai szerint a városban történő hatalmas ipari és
infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az elkövetkezendő
években, akár 15-20%-kal növekedhet a megyeszékhely lakossága.
Számítások szerint a mai 111 411 (2011) lakosú nagyvárosból 2030-ra megközelítőleg 120 000 lakosú város lesz,[19] ami így a hetedik helyet foglalná el az ország legnépesebb városainak listáján, ahol jelenleg nyolcadik a sorban.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló kecskemétiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 107 749 fő volt, ebből a válaszadók 104 401 fő volt, 102 314 fő magyarnak, míg 899 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 472 fő német, 171 fő szlovák és 95 fő ukrán etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es
népszámlálás adatok szerint a város lakossága 111 411 fő volt, ebből a
válaszadók 99 405 fő volt, 94 429 fő magyarnak vallotta magát, az
adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent
tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (1 216 fő) és az oroszok (181 fő) száma nőtt. A szerbek (167 fő) száma megkétszereződött, a németeké (1441 fő) megháromszorozódott, míg a román nemzetiségűek száma megnégyszereződött az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Kecskeméten él a legtöbb magát orosznak és románnak valló nemzetiségi.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto:Sebő Jutka |
 |
| Foto:Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni
türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az
öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is
otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a
főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt
templomaikat a zsidók – a zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza – a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox
vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a
századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak.
Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innen látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa.[27] Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot az utolsó budai főmufti, Durics Hilmi Huszein.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
Kecskemét lakónépessége 2011. január 1-jén 111 411 fő volt, ami Bács-Kiskun megye össznépességének 21,4%-át tette ki. Kecskemét, Bács-Kiskun megye
legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók
száma, átlagosan 345,4 ember volt. Kecskemét népesség korösszetétele
kedvező. A 2011-es
év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60
éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Kecskeméten kedvezőtlen, ugyanis
ezer férfira 1 138 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[18]
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,5%-a, mintegy 4
976 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A
kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben. 
Kecskemét népessége 1983-ban
érte el a 100 000 főt, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa,
népességszáma évről évre növekszik. Ennek oka az, hogy a születéseknél
nagyobb számú halálozás okozta népességfogyást ellensúlyozza a városba
irányuló bevándorlás. Kecskemét népességének csökkenése 1950 és 1952
között volt a legjelentősebb amikor is 9 szatellittelepülés (Városföld, Hetényegyháza, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Szentkirály)
vált ki a megyeszékhely területéből. A város különböző szintű ellátó és
szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki
községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város
közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét
vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két
legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre
is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település
tartozik, ahol a megyei lakónépesség 30%-a (kb. 170 ezer fő) él. A
megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és
szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki. A város
népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.
A demográfusok
prognózisai szerint a városban történő hatalmas ipari és
infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az elkövetkezendő
években, akár 15-20%-kal növekedhet a megyeszékhely lakossága.
Számítások szerint a mai 111 411 (2011) lakosú nagyvárosból 2030-ra megközelítőleg 120 000 lakosú város lesz,[19] ami így a hetedik helyet foglalná el az ország legnépesebb városainak listáján, ahol jelenleg nyolcadik a sorban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése