Ládázással egybekötött séta: Fót, Veresegyház....(6)

....még néhány érdekes állat....

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

...és amit nem lehetett kihagyni...

Foto: Sebő Jutka

Ládázással egybekötött séta: Fót, Veresegyház....(5)

....állatsereglet....☺☺☺☺☺

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Ládázással egybekötött séta: Fót, Veresegyház....(4)

...irány Veresegyház.....

...a községben nem jártunk, elsődleges cél a Medveotthon volt, de aki kíváncsi a falura, néhány adalék a Wikipédiából:
Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A város a Gödöllői-dombságon terül el, a Cserhát közelében, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely híres fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között. 

Foto: Sebő Jutka

 A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült. 
A macik még nem nagyon voltak aktívak, mindössze egy volt talpon az idősebbek közül - aki egyébként ránk se hederített - , egy kis mackó viszont nagyon szeretett volna tőlünk egy kis mézet, őt viszont nem lehetett etetni😢😢😢😢😢 

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

...ezt írja a Wikipédia:

1998. november 24-én nyílt meg Közép-Európa egyetlen medvemenhelye. 3,5 hektárnyi egybefüggő kifutójában kedvére játszhat a több tucat medve. A parkban farkasok is vannak. 

Két mesterséges tó van kialakítva a medvéknek, melyet rendszeresen utántöltenek. Ez biztosítja az ivóvizüket, és a tavakban telepített kárászok is élnek. Ezeket ugyan megfogni nem tudják a medvék, de jó időtöltés számukra a kergetőzés.

A természetes élőhely minél tökéletesebb reprodukálása érdekében 1,5 hektáros fenyves erdő biztosítja az elrejtőzést, és a fára mászás lehetőségét. A területen 8 darab szűk bejáratú, ámde öblös mesterséges barlang van elhelyezve. Egy-egy barlangban két-három medve is pihen.

A büfében az állatoknak csemegét (répát, mézet) is lehet vásárolni, a mézhez hosszú nyelű fakanalat biztosítanak ingyen (hozott mézhez is). A macik elképesztő ügyességgel nyalogatják le a finom mézet a hosszú fakanalakról. 

2000 nyarán került kialakításra a medvéknél már bevált technológia szerint a farkasok kifutója. A farkasokat természetes körülmények között tartják, így az állatok korlátozás nélkül a teljes területüket bejárhatják, számukra tetszőleges falkákat alkothatnak. A kifutót kiugrás gátló kerítés veszi körül, mivel a farkasok elképzelhetetlen ügyességgel tudnak átugrani a kerítéseken a villanypásztor ellenére is.

A területükre sűrű növényzet lett telepítve, hogy a farkasok elbújhassanak egymás, vagy a látogatók elől, ha szükségesnek érzik. Megépült egy 2 méter mély mesterséges tó is a területen, így biztosítva az ott élőknek a természetes körülményeket. 

A medvéken és a farkasokon kívül más állatok is vannak a menhelyen, láthatunk mosómedvéket, vörösorrú ormányos medvéket, rénszarvasokat.
2015-ben nyílt meg a Barátkozoo elnevezésű bemutató, melyben lámák, emuk, csincsillák, törpemalacok, házi nyulak, kameruni törpekecskék, szenentáli kecskék, hortobágyi rackajuhok és házityúkok élnek.

...folytatjuk....

 

Ládázással egybekötött séta: Fót, Veresegyház....(3)

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

A Wikipédia a következőket írja a kastélyról.

A Károlyi-kastély elődje földszintes, kastélyformájú 18. századi épület volt, amire a 19. század elején egy emeletet építettek. Ekkoriban készült a kastély házikápolnája is. Kisebb átalakítást végeztek 1830 körül is. A legnagyobb átalakítás Ybl Miklós tervei alapján az 1840-es években történt, a kastély korábbi klasszicista jellegét a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusúvá változtatva.
Az épület jelenleg (2017 elején) a Fóti Gyermekvárosnak (Károlyi István Gyermekközpont) ad otthont. A tervek szerint a gyermekotthont megszüntetik, az ott levő gyermekeket az ország különböző részeiben helyezik el. Erről az ott lakók a sajtóból értesülhettek csak, mert a kormány semmilyen felvilágosítást nem volt hajlandó adni az üggyel kapcsolatban. A jelenleg ott tartózkodó menekült és menedékkérő gyermekeket pedig, a magyar menekültpolitika – amely minden az országhatárt illegálisan átlépőt, köztük a gyermekkorúakat is bűnözőnek tekint – szemléletmódjának megfelelően az aszódi javítóintézetben fogják elhelyezni. Az ügyről a kormány 2018. februárjában sem volt hajlandó felvilágosítást adni. A kastély pedig – eddig még nem cáfolt hírek szerint – Mészáros Lőrinc tulajdonába kerül.

Foto: Sebő Jutka

 A kastélyt és a tavat körbejárva elmentünk a Somlyó-hegyre. Az időjárás nem kedvezett, a kilátást a köd, és pára nagyban befolyásolta.

Foto: Sebő Jutka

......betyárkodtunk....

...folytatjuk....

Ládázással egybekötött séta: Fót, Veresegyház....(2)

Nézzük tovább a Wikipédiát, azon belül a városrészeket:
Fótújfalu Kisalag és Régifót között helyezkedik el. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. Ebben a városrészben található Fót újgazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. Ez a rész a Móricz Zsigmond úttól Északra található. A városrész központja a Szent Benedek park környékén helyezkedik el. Itt található a Posta, az autóbusz-forduló, orvosi rendelő, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült modern lakóházak. Innen könnyen megközelíthető a vasútállomás és az OMV benzinkút is.
Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezőbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthető lesz az autóbusz-forduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lőtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra. 
 

Kisalag: Helyi lakosok számára könnyen észrevehető, hogy ez a városrész korábban nem tartozott Fóthoz. Erre utal a neve is, bár Alagtól messzebb esik, mint Fóttól. Parcellázása előtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. Az ingázást az 1912-ben megnyitott Kandó rendszerű villamosított helyiérdekű vonal tette lehetővé. A lakosság anyagi viszonyaira volt jellemző a sok háztáji kecske, aminek nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petőfi-szobor környékén helyezkedik el. Ezen városrészen kisebb üzletek, gyógyszertár, tüzéptelep, posta, rendelőintézet, általános iskola, futballpálya és buszmegálló található. Ezen kívül leginkább csak lakóházakból áll a térség. Több radiesztéziával foglalkozó személy állítja, hogy Fót Kisalag része az a hely ahol a legjobb lakni.
Egyik nevezetes szülötte volt Szőcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-dombról somlói galuskának nevezte el^.

Fótliget-lakópark, Fót város egyéb belterülete egy korábbi munkásőrlaktanya helyén épült fel. A 2001-es népszámláláskor a városrész még teljesen néptelen volt. A Budapest környéki szuburbanizáció 2000-es években bekövetkező kirajzási hulláma során épült be a terület a gazdag kiköltözők számára kialakított lakóházakkal. A városon belüli autóhasználatra épülő amerikai szuburbán építkezési mintának megfelelően a módos lakók szegényebb polgároktól történő elkülönítését nem csak a más lakterületektől való távolság, de a terület köré felhúzott kerítés és a portaszolgálat is szolgálja.
A lakóparkon belül jellemzően családi házak, ikerházak, és az összeköltöző családtagok számára épülő többgenerációs házak épülnek. A területen elsősorban építési telkeket lehet megvásárolni. A park recepció- és portaszolgálaton keresztül közelíthető meg, amely az év minden napján működik. A terület beépíthetőség szempontjából két fő egységre lesz felosztva: 1., a családi házas övezet 2., kereskedelmi-gazdasági övezet. A lakóparkon belül játszótérrel, kosárlabdapályával kialakított 1 hektáros park épült, amely a döntően Budapestről és az agglomeráció más községeiből átköltöző fiatalok számára biztosít családias közösségi teret.

 

 Szeplőtelen fogantatás templom (bővebbet itt)

 ...folytatjuk...

Ládázással egybekötött séta: Fót, Veresegyház....(1)

Még sohasem jártam Fóton, illő volt, hogy egy kicsit körülnézzek. Találtunk egy jó kis parkolót, az éppen bontás alatt lévő jégpálya mögött.

Nézzük előbb mit ír a Wikipédia:

Fekvése: A Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A fóti dombok az Északi-középhegység nyugati nyúlványai. Nyugaton Dunakeszi, északkeleten Csomád és Veresegyház, keleten Mogyoród, délen pedig Budapest a legközelebbi település. Legmagasabb pontja a Somlyó-hegyen található, ami 287 m-rel fekszik a tengerszint felett.

Nevének eredete: Több feltevés is van erre. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből. A következő oklevél, amelyikben Fótot említik, a váradi káptalan jegyzőkönyvéből való, ez 1219-re tehető. Itt vitatott az, hogy hová esik ez a Fót nevű település. Egyesek szerint a Heves megyeiről van itt szó. Ám vitatkozásképpen, a váradi jegyzőkönyvben váci ügyet is tárgyalnak, amely Pest megyei település. Ebben a következő olvasható: "1219. A váradi káptalan bizonyítja, hogy miután Folth falubeli Gábor BAGYA falu lakosait Pet, Terpe, János és Sicia jobbágyokat fia meggyilkolásával vádolta, akiket Miklós nádor pristaldusával Seureg falubeli Ymarddal Váradra küldött. Itt Pet, Terpe, és János 17 márkát adott Gábornak, Sicia pedig esküvel tisztázta magát. Váradi Registrum 189." A következő oklevél, amelyben Fótról mint a fóti nemesekről van szó, 1261-ből való, IV. Béla királyunk egyik oklevelében. 1353-ban is említik Folth formájában Fótot Nagy Lajos király uralkodása alatt. A népnyelv Fót elnevezését 1074-re teszi, a mogyoródi csata emlékeképpen. A csata győztese, Géza (legyőzte unokatestvérét, Salamont, mert Salamon túlságosan az idegeneket pártolta) letekintett a hegyoldalból, és látott egy települést. Megkérdezte a harcosait, hogy "mi az a folt odalenn?". A másik elképzelés szerint a csata során Géza nadrágján egy lyuk tátongott, és azt a "lenti település" egyik lakója varrta meg. "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne."

  

 

Egy kezdeményezés, mely már több helyen is sikert aratott. Van egy kis szépséghibája, hogy csak fóti szerelmespároknak szól 😞😞😞😞😞 

Úgy látszik, hogy volt aki a "szerelmespárok" kifejezést nem a klasszikus értelemben gondolta, hanem tudomására adta mindenkinek, hogy ő másba szerelmes ☺☺☺☺☺

Története:

Fót és környéke az itt folytatott régészeti feltárások szerint az újkőkor óta folyamatosan lakott volt. Fót határát is keresztülszeli az Alföldet északról és keletről körülvevő, a szarmaták által 324 és 337 között épített sáncrendszer, az úgynevezett Csörsz árka is. A település keleti részén pedig népvándorlás kori temetőt tártak fel.

Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1219-ben említette.

A település a török hódoltság idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító háború idején vált átmenetileg lakatlanná. Ekkor lakatlan pusztának nyilvánították, az időszak véget értével viszont újra benépesítették.

A Rákóczi-szabadságharc alatt azonban ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már újra lakott helynek írták le. A lakosság számának növekedése részben spontán betelepülés, részben szervezett betelepítés eredménye volt. Elsősorban evangélikus családok költöztek a településre.

1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbíró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával a gróf Károlyi családra szállt az uradalom. A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, 1970. április 1-jén Fótot nagyközséggé nyilvánították. Nem sokkal az EU csatlakozás után, 2004. július 1-jén Fót városi címet kapott. 

Találtunk egy érdekes kutat. Felénk is volt ilyen, ha jól emlékszem csak két nyáron birkózott meg a turisták rohamával, és hasonló sorsra jutott. Azt gondolom, hogy itt is járt néhány ügyeletes zseni, akiknek más az elképzelésük a szépről, jóról, praktikusról. 😞😞😞😞😞

Városrészek:

Régifót:

Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen öreg és újonnan épült lakóházak egyaránt megtalálhatóak. Ebben a városrészben található a város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének környékén. Itt található a Katolikus Plébániatemplom, a Református és az Evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont, illetve az Önkormányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr- és vásárlási igényeket elégít ki, a helyszínen a lakóházak elhelyezkedése kevésbé jellemző. Fót legnagyobb nyaralótérsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el. 

 ...folytatjuk...