A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borozó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: borozó. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. november 1., csütörtök

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(34)

...végezetül, Kaposvári csavargásunk közben megkerestünk, és meg is találtunk 6 geoládát, melyek a következők:

GCAPOS: Kaposvár, Apostoli kereszt
Ez a láda Jutkának a 931. ládája, nekem a 160.
A ládáról, a környezetről, és a rejtőről itt olvashatsz!















GCKSZO: Köztünk élő szobrok. A szobrok többsége szerepel a blog bejegyzéseiben.
A ládáról, a környezetről, és a rejtőről itt olvashatsz!

Jutkának a 932. ládája , nekem a 161.















GCHEHT: Három egyház, három templom.
A ládáról, a környezetről, és a rejtőről itt olvashatsz!
Jutkának ez a 933. ládája, nekem a 162.













GCNAIM: A kaposvári Nagy Imre
A ládáról, a környezetről, és a rejtőről itt olvashatsz!
Jutkának ez a 934. ládája, nekem a 163, esélyem sincs utolérni.














GCKVAR: Kaposvári séta.
A ládáról, a környezetről, és a rejtőről itt olvashatsz!

Jutkának ez a 935. ládája, nekem a 163.













GCLADO: Séta Kaposváron Fekete Istvánnal.
A ládáról, a környezetről, és a rejtőről itt olvashatsz.!

Jutkának ez a 936. ládája, nekem a 164.

2018. október 31., szerda

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(33)

Foto: Sebő Jutka
...Jutka visszahívott: hallgassak egy kis mesét...
























Foto: Sebő Jutka
Foto: Sebő Jutka
....alaposan le volt támasztva...☺☺☺☺☺

Foto: Sebő Jutka

























Foto: Sebő Jutka
Foto: Sebő Jutka

2018. október 29., hétfő

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(32)

...nagyon régen jártam itt, a tér, már akkor is nagyon szép volt, most pedig a tér, és a körülvevő utcák is csodálatosak...
...az idő nem volt igazán kedvező, zuhogott az eső, így, - mivel már dél körül volt - kihasználtuk az alkalmat, és ebédeltünk...
...a kényelmes étkezés közben az eső már csillapodott.




Foto: Sebő Jutka
Foto: Sebő Jutka
...aranyos ez a szobor, és a hozzá tartozó szöveg is...









 ...érdekes ez a forgó, érdemes egy kicsit körbejárni, és megnézni a részleteket...


























Foto: Sebő Jutka
Egy kis meglepetés. ...amikor szembe jön egy szamaras kordé...
...és ki tudja miért, az ingatlan közvetítő előtt állt meg...
 ...nem tudtam megállni, hogy ezt az ivókutat le ne fotózzam minden oldalról...☺☺☺☺☺
















































...folyt. köv...

2018. október 28., vasárnap

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(31)


Wikipédia:
Kaposvár címere álló, csücskös talpú katonai pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán kváderkövekből épült várkapu áll, felette három, lőrésekkel ellátott mellvédfallal. A kapu emelt félkör, melyben a zárkő, továbbá jobbról és balról a béllet három-három szimmetrikusan elhelyezkedő köve nagyobb. A kapuban felhúzott csapórács van. A bástyán három, azonos magasságú torony emelkedik egy-egy lőréssel és védőpártázatában három-három oromzattal. A pajzs felső élén természetes színű, enyhén jobbra forduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon, aranymedállal. Az arany sisakkorona ötágú, rubinokkal, smaragdokkal és gyönggyel ékesített. A sisakdísz ismétli a címerpajzs kapubástyáját. A foszlányok jobbról kék és arany, balról vörös és ezüstszínűek.

Kaposvár népessége 65 000 fő körül mozog, vonzáskörzetében 135 000 fő él. A város lakásállománya megközelíti a 30 000 darabot. A település népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – a 20. században felgyorsult, az 1970-es évek végén elérte a 75 000 főt. Az 1990-es évek óta viszont folyamatosan csökken a város népességszáma, ez azonban elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva. 



 
Folyt. köv.

2018. október 27., szombat

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(30)

Wikipédia:
A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1904-ben adták át az új városháza épületét. 1911-ben nyílt meg a híres Csiky Gergely Színház, amelynek társulata az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata lett.
Somogy vármegyéhez még a 20. század elején is csak egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez. Az 1950-es megyerendezés idején a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve Somogy megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett. A megyeszékhely 1990-ben újra megyei jogú városi rangot kapott. 

A  két háború közti időszak elején már jelentős változások következtek be a város életében. Az első világháború után a magyar városok számára kiírt stabilizációs hitelből, az úgynevezett Speyer-kölcsönből Kaposvár városa 22 milliárd koronát igényelt, de csak 13 milliárdot folyósítottak végül, amely összegből a szennyvíztelep szűrőmedencéjét állították helyre, valamint megépülhetett a polgári fiúiskola és az akkori Eszterházy utca egyik legszebb részén a leánygimnázium. Felépült a kereskedelmi-egyesületi székház, az új és akkor korszerűnek számító városi mozi épület, és jórészt közadakozásából az új katolikus templom. A kevés számú helyi hívővel rendelkező református egyház fölépítette gyülekezeti házát, az akkoriban túlnyomórészt katolikus hitvallású lakosság rokonszenvétől támogatva. A tűzoltóság épületét kibővítették, felszereltségét pedig európai szintre emelték. A helyi köztisztasági üzemet öntözőautókkal látták el, állandó helyre költözött az Anya- és Csecsemőotthon. Az első világháború után nem sokkal épült ki a távvezetékes villamos-hálózat transzformátorépülete és elsőként kilenc transzformáló-tornya. Városi sportpálya, valamint a Kapos folyó közelében kiépített strand is létesült. Az utcákat új burkolattal látták el, számos közpark létesült, és a „Virágos Kaposvár” mozgalom kibontakozásaként nemcsak a magánházak előtt, de az utak mentén is virágos szegélyeket hoztak létre. A belügyminiszter a „Virágos Kaposvár” megteremtéséért elismerő-oklevelet adományozott a városnak (1929), amely kitüntetést dr. Vétek György polgármester vett át. A „Virágos Kaposvár” volt az egyetlen helyi hagyomány, amelyet változatlan formában vett át szocialista időszak várost irányító vezetése. A város művészeti életét az államosításokig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társulat fogta össze. A helyi vagy Somogy vármegyei művészek alkotásaiból éves rendszerességgel szerveztek kiállítást. 

A polgári élet idején igen népszerű és hasznos elfoglaltságot jelentettek az ének- és dalkörök, amely szép számmal működtek a városban. Volt városi, postás, iparos, vasutas, munkás, katolikus és református egyházi énekkar. Működött városi szimfonikus zenekar, vasutas zenekar, katonai zenekar és ifjúsági zenekar.[13]
A város területe és lakosságszáma a 20. században is folyamatosan nőtt. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990-ben megyei jogú város, 1993-ban római katolikus püspöki székhely lett. 


A polgári élet idején igen népszerű és hasznos elfoglaltságot jelentettek az ének- és dalkörök, amely szép számmal működtek a városban. Volt városi, postás, iparos, vasutas, munkás, katolikus és református egyházi énekkar. Működött városi szimfonikus zenekar, vasutas zenekar, katonai zenekar és ifjúsági zenekar.
A város területe és lakosságszáma a 20. században is folyamatosan nőtt. 1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Lakóinak száma megháromszorozódott, a 70-es évek végén elérte a 75 000 főt. Kaposvár 1990-ben megyei jogú város, 1993-ban római katolikus püspöki székhely lett. 

Kaposvár a Dunántúl egyik legjelentősebb városa, a Dél-Dunántúl társközpontja lett. 2000. január 1-jén a korábban is itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami a város egyik fő látványossága és 2017-ben Európa legszebb főtere lett. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán a város elnyerte Az Év Települése címet. 2011. június 4-én felavatták Kaposvár rovásos helynévtábláját.
Az utóbbi évtizedekben a somogyi megyeszékhely az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településévé vált. Az elmúlt években is számos fejlesztés, beruházás történt: újjászületett a belváros, átépült a megyei kórház, középületek, közterületek, iparterületek épültek és újultak meg, új helyi járatú buszok róják a város útjait. 

 



























... folyt. köv. ...