Lassan...: pince

2024. augusztus 25., vasárnap

Nyúl...(3)

Továbbra is Wikipédia:

A mohácsi vész utáni, mintegy kétszáz esztendő egyetlen csapássorozatnak tűnik. Földönfutás, elhurcoltatás, kifosztás, a falvak elnéptelenedése, elvadult táj, a civilizáció és a kultúra visszaszorulása, az élet, a család végleges pusztulása volt a jellemző. Az 1606. évi zsitvatoroki béke védelmet és biztonságot ígért az üldözött népnek. A magyar és a török földesúr csalogatására a régi lakók visszatértek. 1607-ben ismét lakottá vált Nagynyúl, Káptalannyúl pedig 1619-ben kezdte újra szolgálni földesurát, de végleges újratelepedésről csak a szatmári béke után beszélhetünk.

A természeti csapások is visszatérően pusztítják e területet:

1739 – nagy pestisjárvány,
1763 – földrengés,
1831 – kolera.
1880-as évek közepén a filoxéra kipusztította a szőlőt,
1942 – nagy tűzvész.

A szabadságharc után az önkéntes örökváltsággal a volt jobbágyok kezébe kerültek az úrbéres telkek. A földesúr majorsági földjeit sikerült a falu közepéről kivinni a külső területekre. 1885-ben Kis-, Nagy-, és Káptalannyúl Nyúlfaluvá egyesült.

A közlekedés csak lassan fejlődött. A kezdetben a falut elkerülő földutakat a tűrhető minőségű veszprémi kőút váltotta fel. 1896-ban átadták a Győrt Veszprémmel összekötő vasutat. A településen sokáig egyáltalán nem volt középület:

1878-ban építették az első („falusi”) iskolát,
1904-ben állami segítséggel a hémai és albeli iskolát, majd a hitelszövetkezetet,
1929-ben a községházát,
majd kultúrházat,
1942-ben a vasútállomást,
1943-ban alakították át a plébániát.

A vízügyi gondokat kezdetben tüneti kezeléssel oldották meg. A Szurdokon a víz félelmetes romboló munkáját a kőgátakkal csak lassítani tudták, a kanálist a falun keresztül vezették át, és az időnként szennyes áradattal, iszappal árasztotta el a mélyebben elterülő földeket.

2022. július 23., szombat

Hajós pincefaluja ..... (2)

Még mindig Wikipédia:

A városháza a központtól kb. 300 m-re emelkedik a gyönyörűen parkosított széles, osztott pályás úttestű Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10 800 forint közadakozásból építtették a falu akkori lakói. Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. Eredetileg is elemi iskolának épült, 1910-ben. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el. A napköziotthonos óvoda 1957 óta működik jelenlegi épületében. A művelődési ház belső tere sok ember csodálatát kiváltja eklektikus kialakításával. A volt szocialista design a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak.

Mi magyarok komolyan vesszük a bort: ünnepeinkhez különleges italokat választunk. Karácsonykor, születésnapok és évfordulók alkalmával komoly vörösekből, különleges desszertborokból, pezsgőkből töltünk szeretteinknek, barátainknak. Meghatározó ízek, illatok, élmények, melyekhez kiváló borainkat készítjük. A Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék hazánk legnagyobb kiterjedésű szőlős területe, amelyeket az alföldi Nap érlelt a borszeretők örömére. Hamvas Béla így ír az ottani borokról: „...az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemecskékkel telik meg, s ezek a szemecskék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.”

Orbán napi borünnep: A hajósi Orbán-napi Borünnep a sváb telepesek kulturális és gasztronómiai hagyományait felelevenítő esemény varázslatos környezetben, az Európában is ritkaságnak számító, 1200 pincéből álló Hajósi Pincefaluban várja a látogatókat.^[13]

A Sváb Sarok és Hajós között Felső-Bácska löszös nyugati peremvidéke Kecel és Baja között több mint 40 km hosszan helyenként meredek letöréssel kíséri a Duna-völgyet. A magas part lábánál különleges vízgazdag sáv nyújtózik. Ennek legértékesebb része, a Császártöltés közelében fekvő Vörös-mocsár természetvédelmi terület. A tőzegbányászat által korábban kialakult nyílt vizeket a természet gyors ütemben hódítja vissza, hogy a mocsár újra eredeti arcát mutassa. Itt élő különleges, honos madarak: függőcinege, nagyhangú nádi rigó, kékbegy, nádi tücsökmadár, guvat, pettyes vízicsibe, vízityúk, récefélék, vöcsök-alkatúak, gémfélék. Császártöltési ökoturisztikai objektumok: Szálas Béla kilátó, Ősi ösvény sétaút.^[13]

^{Cibl tankid és savanyú leves: A Sváb Sarokban, azaz Császártöltésen,
Érsekhalmán, Hajóson és Nemesnádudvaron élők felmenői Ulm környékéről
érkeztek a Dunán a XVIII. században. Tőlük erednek a német hagyományok, a
nyelv és a különleges ízvilágú sváb ételek, melyek meghatározzák a
helyi konyhát. Ide tartozik többek között a „cibl tankid”, melynek
készítése során hagymát és szalonnát pirítanak, majd tejföllel
behabarják és krumpligombóccal tálalják. Jellegzetes sváb étel továbbá a
savanyú leves, amely egy gyors rántott leves tojással és pár csepp
ecettel megbolondítva.^[13]}