Keszthely....(5)

Ami itt következik az a Wikipédia alapján kerül ide. Ami a valóságot illeti, különösen az összbenyomást, és a külcsínt illeti, az egészen más, az én megítélésem szerint, de erről majd később.

Wikipédia:

A Festetics-kastély Keszthely kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század közepén kezdődött el, ám csak az 1880-as években, nagyszabású átépítés és bővítés után nyerte el végleges formáját. A város minden évben több kulturális eseménynek ad helyet, amelyek egy részét a Festetics-kastély dísztermében szervezik. Önálló kongresszusi központtal és színházzal rendelkezik. 

A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. A legnagyobb birtokostól, Pethő Jánostól vásárolta meg az ő részeit Festetics Kristóf 1739-ben. A barokk stílusú kastély építése a 18. század közepén kezdődött és még e század folyamán többször átalakították. 1883–87 között neobarokk toronnyal és újabb épületrészekkel bővítették. Ezáltal az U alakú (cour d'honneur elrendezésű), egyemeletes, közép- és oldalrizalitokkal tagolt kastély főhomlokzata elvesztette korábbi szimmetriáját. A kastély 101 helyiségből áll. A kastély bejárata előtt található a család leghíresebb tagjának, gróf Festetics Györgynek a szobra, aki kiemelten fontosnak tartotta a kultúrát. A kastélyban 20 termen keresztül mutatják be, hogyan éltek a főurak a 18., 19. században. A Tükör teremben minden héten tartanak operett koncerteket.

2. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély épülete, bútorzatának egy része és könyvtára épen maradt. A könyvtár megmenekülése annak is köszönhető, hogy a fosztogatásokat megelőzendő a könyvtári szárnyat az ott elraktározott berendezési tárgyakkal együtt elfalazták. A könyvtár állományából utóbb az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe, majd más kötetekkel pótolták őket. A kastély berendezésének jelentős része a háborúval és utána mégis szétszóródott, elvándorolt. Kisebb berendezési és dísztárgyak máig tisztázatlan körülmények között a háborús idők zűrzavarában vagy utána kallódtak el a kastélyból. A hévízi fürdőkórházba menekített és ott megrongálódott bútorokat később Budapestre, az Iparművészeti Múzeumba szállították restaurálásra. Más, veszélyeztetettnek tartott, kiemelkedő kvalitású bútorokat a háború után, a kastélyból is szállítottak Budapestre, az akkori szóhasználattal "elhagyott javakként" kezelve őket. Így a kastély berendezésének legjelentősebb, főleg XVIII. századi francia rokokó és klasszicista bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban, raktárban vagy a Múzeum nagytétényi kastély-beli kiállítóhelyén találhatóak meg. 

Bizakodásra adhat okot, hogy 2013. április 16-i keszthelyi látogatásán Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szóbeli nyilatkozatban fejezte ki a kormány elkötelezettségét és fejlesztési szándékát^[1] abban a vonatkozásban is, hogy a Festetics-kastélyból származó berendezési tárgyakat az Iparművészeti Múzeumból már a közeljövőben visszaszállítják a kastélyba, ezzel is gazdagítva és hitelesebbé téve az ország leglátogatottabb kastélymúzeumát. Ezen műtárgyak fokozatos átadása 2014-ben meg is kezdődött és 2015-ben majd 2016-ban is folytatódott. Az Iparművészeti Múzeum raktárából és Nagytétényi Kastélymúzeum-beli bútorkiállításáról is több, egyértelműen Festetics-eredetű (és feltehetően Hamilton-eredetű) szalonbútor visszakerült a kastélyba, ahol azokat a fokozatosan megújuló főúri életforma enteriőrkiállításba integrálták.  

 

3. Más ritka és fokozottan kényes műbútorok átadása még várat magára, de a jövőbeli fejlesztésekkel remény lehet további kiállításbővítésre és az enteriőrök gazdagodására, hitelességének fokozására is. Ezek érdekében a kastélymúzeum továbbra is kiemelt figyelemmel kezeli és köszönettel fogadja a lakosság és műgyűjtők segítő információit és felajánlásait is a tudomásukra jutott vagy birtokukban lévő, feltehetően Festetics-eredetű műtárgyak felbukkanásáról, kiállításra kölcsönzéséről vagy a kastélymúzeum részére eladásáról.  

ez a kép, egy koszos, takarítatlan folyosó benyomását kelti, a falikaros lámpákról lóg a pókháló

...ez egy förmedvény. Hogy kinek a pihent agyában született meg az ötlet, hogy ezt a kiülőt engedélyezze, az rejtély. A belső tér burkolata egyébként is silány, ez a kiülő még azt is korlátozza, hogy egy totál képet készítsen valaki az udvari homlokzatról..

Keszthely....(3)

Foto: Sebő Jutka

Még mindig Wikipédia:

Kr. e. 13. és 8. között Tiberius hadvezér meghódította a Dunántúlt, ahol a rómaiak megszervezték Pannonia provinciát. Az ezt átlósan átszelő fontos kereskedelmi és hadiút, amely a provincia székhelyét, Aquincumot kötötte össze Aquileiával, Fenékpusztán (Valcum) kelt át a Balatonon. Itt keresztezett egy másik fontos utat, amely Sopianae-t (Pécs) Augusta Treverorummal (Trier) kötötte össze. A fontos csomópont környékén több település is létrejött. A város déli részén létesült telep temetőjének leletei és sírfeliratai bizonyítják, hogy itt már nemcsak a kelta őslakosság, de római polgárjoggal rendelkezők – elsősorban kereskedők – is éltek. A fejlett római ipar, agrotechnika és kereskedelem gyors változást hozott a környék életébe, nagy mértékű fejlődés indult be a mezőgazdaságban. 160 után a Duna másik oldalán élő barbárok sorozatos betörései komoly pusztításokat végeztek, így a 3. századra valószínűleg már csak egy település maradt meg a területen (Fenékpusztán). Máshol kisebb-nagyobb, 1. században épült villagazdaságok állhattak. Egy részük teljes komforttal, a központi fűtés mellett külön fürdőépülettel is rendelkezett. A városközpontban folyó jelenlegi ásatások eredményei arra utalnak, hogy - a középkori eredetű plébániatemplom és a mellette található gimnázium alá is benyúló - építményromok (villa) két rómaikori időszakból származhatnak. 

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

A 4. században a fenékpusztai erőd kiépültével (feltehetőleg Valcum) Keszthely környéke ismét sűrűn lakottá vált. A településen észak-déli irányban rengeteg ilyen korú temetői lelet került elő. Az erődben egy cohors (egy legio tizedrésze) állomásozhatott. Az erőd az Itáliába vezető fontos út védelme mellett raktárként is szolgálhat a dunai limes erődjeinek ellátására. 374-ben a betörő barbár népek komoly pusztítások nyomát hagyták az erődön. Ezt követően a környék népessége megritkult, de a terület nem vált lakatlanná. Az erődöt később helyreállították, így továbbra is védelmül szolgált az itt élőknek, még a római katonaság 5. századi kivonulása után is. 433-tól a terület hun fennhatóság alá került.  

 A hunok két évtizednyi ittlétéből két gazdag temetkezési lelőhely, egy lovas harcos és egy előkelő kislány sírját ismerni Keszthelyről. 455-ben Avitus császár rövid időre visszaállította a római uralmat, ám 456-ban a keleti gótok elfoglalták az egész Dél-Dunántúlt, így a fenékpusztai erődöt is, amelyet felgyújtottak, így a lakosság nagy része elpusztult. Majd a megmaradt környékbeliekkel rendbe hozatták az építményt, amely később egyik királyuk, Thiudimer (Nagy Theodorik apja) székhelyeként szolgált. A 6. század elején a környék a keleti gótok itáliai királyságának befolyása alatt állhatott, de Nagy Theoderik 526-os halála után a longobárdok uralma alá került. Az erődöt nem szállták meg, de az átkelőt ellenőrzésük alá vonták. 

....folytatjuk....

Keszthely....(2)

Wikipédia:

A város a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon van. Közvetlen járatokkal elérhető Budapest, Miskolc, Nyíregyháza és több dunántúli nagyváros (így Kaposvár, Pécs, Siófok, Székesfehérvár, Szombathely) felől. A nyári növekvő turistaforgalom miatt ilyenkor a Keszthelyre közlekedő járatok száma megnő, az ország több pontjáról, illetve Bécsből indul ide közvetlen járat. Elővárosi vonatok közlekednek a város érintésével Tapolcára, illetve Marcalin át Somogyszobra (a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel). A nem megfelelően szervezett Zala megyei vasúthálózatban Keszthely és más megyei települések összeköttetése nem megoldott, így három szomszédos községen kívül más nem érhető el közvetlen vonattal. 

 

Keszthely közlekedésének az ütőerét a jó vasúti összeköttetések ellenére nem a vasúti, hanem a közúti közlekedés adja. A város autóval a 71-es számú főúton a Balaton északi partján vagy Balatonszentgyörgyön át a déli partja felől is megközelíthető. A város határában ér véget a Rédics–Lenti felől érkező 75-ös számú, illetve a Körmend–Zalaegerszegről jövő 76-os számú főút. A várost a 71-es út körgyűrűje veszi körül. A belvárosban történő parkolás díjköteles.

A jó útviszonyok, illetve a rossz vasúti ellátottság következtében a városkörnyéki autóbusz hálózat messze a magyarországi átlag fölött van. A kistérség településeivel napi átlag 10–20 járatpár köti össze a várost, de a megyeszékhelyre (Zalaegerszegre) és Tapolcára is rendkívül sűrűn járnak járatok. A távolsági járatok közlekednek Keszthely és Budapest, illetve szinte valamennyi dunántúli nagyváros, valamint Kecskemét, Baja és Szeged között. A Zala megyei járatok mindegyikét és a távolsági járatok többségét a Zala Volán Rt. üzemelteti. A városban továbbá négy vonalon helyi közlekedés is működik, szintén a Zala Volán Rt. üzemeltetésével. Továbbá Hévízre mintegy negyedóránként indul járat Keszthelyről. 

A város területén napjainkban is folyó ásatások újabb és újabb bizonyítékokkal szolgálnak arról. hogy az emberi élet első nyomai a város környékén az újkőkorból valók. Feltehető azonban, hogy már korábban is élhetett erre ember, de vízparti telepeinek maradványait jelenleg a Balaton borítja. A Kr. e. 6. évezredben az addigi gyűjtögető, halász-vadász életmódról áttértek az ott élők a termelő életformára, a földművelésre és az állattartásra. Így hogy hosszabb-rövidebb ideig lakott állandó települések jöttek errefelé létre. A város különböző területein kerültek elő régészeti leletek, ám három jól elkülöníthető települési góc volt több korszakban lakott, illetve szolgált temetkezési helyül. A város határának északi részén, a Dobogó-domb környékén, a város mai területén, illetve délre, Fenékpuszta környékén figyelhetők meg ezek a települések. E lelőhelyek egy, a balatoni átkelőhöz vezető, észak-dél irányú távolsági kereskedelmi út nyomvonalát jelölik ki. A kereskedelemnek több tárgyi bizonyítékát találták erre, mint az újkőkori lelőhelyekről ismert obszidiánpengék vagy a Fenékpusztán egy középső rézkori kultikus épületben talált, a Földközi-tenger vidékéről származó triton csigakürt. A földművelés és az állattartás azonban nem fedezte az itt élők teljes szükségletét, így a gyűjtögetés, a vadászat és a halászat továbbra is fontos szerepet játszhatott. Ennek bizonyítékaként csaknem 2 m mély tőzeg alól kerültek elő Fenékpusztán egy késő rézkori, nyílt vízi halászkunyhó tárgyai.  

Az őskor különböző időszakaiban elsősorban délről betelepedő törzsek pontos nevét nem ismerjük, megkülönböztetésükre jellegzetes tárgyaikról, díszítésmódjukról, első lelőhelyükről, elterjedési területükről elnevezett kultúrákba sorolja őket a tudomány. Az újkőkori vonaldíszes kerámia kultúrájának második fázisát egy Zsidi út menti telepről keszthelyi csoportnak nevezik. A városközpontban folyó ásatások legalsó rétegbeli leletei is megerősítik ezt.

A középső rézkor anyagi műveltsége pedig a Keszthely környéki lelőhelyek alapján kapta a Balaton-Lasinja kultúra elnevezést. Az egyes időszámítás előtti időszakokban eltérő számban voltak jelen települések. A legsűrűbben a Kr. e. 12. századtól, a bronzkor végén az ún. urnamezős kultúra ideje alatt lakták a város környékét. A Kr. e. 7. században induló korai vaskorban a Zala-völgy alsó szakasza lakatlanná vált, ám a késő népvándorláskoráig a legfontosabb nyugat-balatoni átkelőként szolgáló fenékpusztai átkelőnek köszönhetően a város térsége lakott maradt. A Kr. e. 4. században érkeztek a területre a kelták, akik a Dunántúl északi felét a Balaton vonaláig hódították meg. Széles körben elterjesztették a vas használatát, amelyből már nemcsak fegyvereket és ékszereket, de használati eszközöket, szerszámokat is készítettek, nevükhöz fűződik a lábbal hajtott fazekaskorong meghonosítása. Élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn Itáliával és a Balkánnal, görög mintára ezüstpénzt vertek. 

...folytatjuk...

Keszthely....(1)

Ezeket írja a Wikipédia:

Keszthely a Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, fontos gazdasággal, jelentős történelemmel és kultúrával rendelkező város, a Keszthelyi járás központja. 

 A Balaton nyugati végén, a Keszthelyi-öböl partján, a Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-fennsík dombjai, hegyei ölelik körbe a várost. Éghajlata az Adriai-tenger és a Balaton közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, a nyár kevésbé forró, a tél kevésbé fagyos. 

 ...folytatjuk...