Esztergom, és környéke....(8)

 ...a Búbánatvölgy...

Ezt írja a Wikipédia:

Búbánatvölgy – vagy helyi nevén gyakran csak Búbánat – Esztergom északi városrészének egyik belterülete.^[1]

 Búbánatvölgy a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy közötti völgyben húzódik észak-déli irányban a Duna–Ipoly Nemzeti Park határán. Északról a 11-es főút és a Duna határolja. A központi belterülettől körülbelül 5 kilométerre keletre fekszik. A Szamárhegy és a Kerektó városrésszel együtt teljesen körbeöleli a 307 méter magas Szamár-hegyet (eredeti nevén Zarmárd-hegyet). A három városrész közül Búbánatvölgy a legkisebb. A kedvelt horgászhelyek egyike: itt található a Halas-tó, a Mini-tó, Fürdő-tó; a tőlük délre eső Kerek-tó viszont már a Kerektó városrészhez tartozik.^[2] Búbánatvölgyben ered a Majális-forrás és a Hideg-forrás. 2006 szeptemberében, mikor a város ivóvízellátásának érdekében új kutakat fúrtak a Kusztusi-dűlőben, 200 méter mélyen 32 °C-os vizet találtak. 

Búbánatvölgy Duna felőli részén, a római kori országút mellett ma is áll egy víztározó töltése. Ez gátként szolgált, amely az egész völgyet elzárta. A hatalmas víztározó elzárózsilipje körülbelül a völgy közepén lehetett. Itt állhatott valamikor az apácák malma. A mai tavakat 1962-ben kezdték kialakítani az addigi nádas, mocsaras területen. A Mini-tó 1972-ben kapott létesítési engedélyt, majd 1975-ben az Ivadéknevelő vagy más néven a Halas-tó is létrejöhetett. A Fürdő-tó 1983-ban kapott létesítési engedélyt, de üzemeltetési engedéllyel azóta sem rendelkezik. A tavak együttes felülete 3,25 hektár. 

 

Búbánatvölgyben főleg üdülők és családi házak állnak, közösségi célú épület nincs a területen. A városrészbe egyre többen költöznek a természetközeli környezet miatt. Közművesítésére még nem került sor. A 2001-es népszámlálási adatok szerint Búbánatvölgynek 20 állandó lakosa volt, és 8 lakás, valamint 75 nem lakott üdülő állt a területen. A 2011-es népszámlálás idején a lakosok száma 100 főre emelkedett, a lakások száma pedig 39-re.^[3] A Zamárd utcában található az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület megújuló energiákat bemutató Ökoháza. 

 A tó délről egy 150 méteres ingoványos, vizenyős völgyfenéken keresztülfutó árokkal kapcsolódik a Mini-tóhoz. Nyugatról nyaralóházak, északról a vízfolyás ingoványos területe, keletről a Fárikúti út határolja. A tó területe 11 000 m², ebből szabad vízfelület kb. 9 000 m², a fennmaradó felületet nádas borítja. A tó hossza 115 méter, átlagos vízmélysége 1,11 méter. A Halas-tó zsilip-, illetve árapasztó műtárgyának hossza 7,35 méter. 

A Mini-tavat építették meg először. A tavat délről a Fürdő-tó, nyugatról üdülőövezet, északról a vízfolyás ingoványos területe, keletről pedig a Fárikúti út határolja. A tó területe 9000 m², ebből szabad vízfelület 6000 m², a fennmaradó felületet nádas borítja. A Mini-tó vízgyűjtő területe 1,2 km², hossza 150 méter, átlagos vízmélysége 1,35 méter. 

 

Esztergom...sokadszorra.....☺☺☺☺☺ ......3)

 Wikipédia:

III. András király halála után Bicskei Gergely érsek itt koronázta meg Károly Róbert Anjou királyt. 1301-ben a Németújváriak seregei vették be, hogy átadhassák a trónkövetelő Vencel cseh hercegnek, majd 1304-ben Vencel cseh király hadai foglalták el, akik nagy rombolást végeztek és kirabolták a várat, mely az elkövetkező évtizedben többször is gazdát cserélt. A király és az érsek elmenekültek a városból, és hat év múlva tértek vissza, amikor 1307-ben Tamás érsek foglalta vissza a Németújváriaktól. 1330 és 1349 között helyreállították. Károly Róbert, majd Nagy Lajos király pártfogolta a várost. 1327-ben a király a városnak adományozta a legnagyobb és legjelentősebb külvárost, a délkeleten fekvő Kovácsit, a különféle mesteremberek (kovácsok, ötvösök és pénzverők) három templommal is rendelkező városrészét. Az érsekek a városból hadjáratokat indítottak, kiskirályokat fékeztek meg, iskolákat alapítottak, tudományos- és művészpártoló tevékenységeket folytattak, zsinatokat hívtak össze, gyűjteményeket hoztak létre, templomokat, könyvtárakat alapítottak. Ezzel az ország egyik legfontosabb városává tették Esztergomot. Az esztergomi érsekek hatalmát jól mutatta, hogy Nagy Lajos nápolyi hadjárata során Telegdi Csanád érsek 1347-ben királyi helytartó lett. A 14. század végén, Budai János esztergomi kanonok megalapította a Collegium Christi Pauperum scolariumot, aminek feladata a szegényebb diákok külföldi egyetemekre juttatása volt. 1403-ban Zsigmond király, majd 1440-ben I. Ulászló seregei támadták a várat. 1453-ban Szécsi Dénes érsek újjáépítette a Szent Adalbert-székesegyházat. Az érseki vagyonon túl, saját 80 ezer forintos vagyonát is felajánlotta az építkezésekre.
 

A 14–15. században Esztergom érsekei révén gyakran országos események színtere volt, a magyar kultúrának egyik legfontosabb fellegvára lett. Udvarukban, amelynek gazdagsága a budai és a visegrádi királyi udvarokéval vetekedett, gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek, mint például Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király, Regiomontanus a híres csillagász, Ilkus Márton, Georg Peuerbach, Pier Paolo Vergerio és végül Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója, aki történeti munkájában kiemeli Vitéz János esztergomi érsek építkezéseit. Vitéz folytatta Szécsi munkáját. Sokat épített a késő gótikus, függőfolyosós váron, udvara világhírű volt. Vitéz európai hírű könyvtárába sok művészt maga köré gyűjtött. Galeotto Marzio többször huzamos ideig tartózkodott Esztergomban. Itt írta meg a „De homine” (Az emberről) szóló physiologiai és orvosi vonatkozású munkáját. Vitéz a régi székesegyház mellé emeletes könyvtárat, csillagvizsgálót építtetett.

Vitéz János a török elleni harcok miatt összetűzésbe keveredett Mátyással, ezért 1471-ben a király serege ostromolta a lázadó érsek várát. A király Vitézt fogságba vetette, aki ott is halt meg. Halála után Mátyás özvegye, Aragóniai Beatrix élt a várban 1490 és 1501 között. Az érsek halála után kéziratainak egy része Konstantinápolyba került. Innen azután több darabot a 16. században előkelő könyvgyűjtőknek sikerült megszerezniük, egy Firenzébe, egy másik Velencébe jutott. Míg Vitéz kódexei Európa minden részében szét vannak szórva, egykori székhelyein, Váradon és Esztergomban egy sincs. 

 

1543-ban Esztergomot kétezer gyalogos védelmezte, köztük olaszok, spanyolok és németek. Miután az ostromlók a vízivárosi Veprech-tornyot vették ágyútűz alá, ahonnan a vár az ivóvizet kapta, a védők alig több mint egy hét után tárgyalásokat kezdtek, és a várat átadták az ellenségnek.^[9] Szulejmán szultán győzelmi táblája ma is látható a vízivárosi várfalban. Ferdinánd császár parancsára Esztergom vezetőit börtönbe vetették, ám végül hosszabb fogság után ítélet nélkül elengedték őket.

Miután Esztergomot elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, a szandzsákközpontja lett. Fontos szerepet játszott Buda védelmében, összekötő kapocs volt a Dunántúl és Felső-Magyarország között, ellenőrizte a Dunát is. A vár eleste után a Dunától északra eső 80 falu is behódolt, lakóikat a város újjáépítésekor dolgoztatták. A magyar lakosság nagyrészt elmenekült, az ott maradók rabszolgák lettek, akiket valószínűleg a Dunán hurcoltak el, főleg nők és gyermekek maradtak helyben. Sokuk felvette az iszlám hitet, akadt olyan, aki összeházasodott a török háziúrral. A hódító törökök a környékbeli, de a Magyar Királysághoz tartozó falvak lakóitól is megkívánták, hogy a várba bejőve adót fizessenek. Ezeket a településeket előre meghódítottnak tekintették.

 

1543 után Esztergom építészetében nem lett török jellegű város, bár lakóinak többsége muzulmán volt. Mivel határvidéken feküdt, a békés fejlődés feltételei nem voltak adottak, birodalmi szinten kisvárosnak számított. 1544-ben a szultán hat magyar lelkészt rendelt a városba, hogy gondoskodjanak a megmaradt hívőkről. Esztergom török uralma idején folyamatos harcoknak, ostromoknak volt kitéve, amit megsínylett a város és lakossága is. A királyváros nagy része elpusztult, bár a százharminc évnyi török uralomnak ma is vannak fellelhető jelei az építészetében. A törökök főleg a várat építették, erősítették, de emellett jelentős új épületeket, mecseteket, minareteket, kupolás fürdőket is emeltek. A 17. században már hat fürdő működött a városban. A törökök 1587-re hidat építettek a Dunára, amely az 1594-re elkészülő erődrendszer része lett. Hasznosították az artézi források vizét, mert a muzulmán vallási előírások által megkövetelt rituális mosdások mellett a fürdésnek is nagy fontosságot tulajdonítottak. A Vízivárosban több török kori fürdő maradványait is feltárták már, emellett itt található az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi is, ami a Birodalom legtávolabbi megmaradt dzsámija. 

 

Kirándulás...(6)

Az abdai hídfő....
Néhány gondolat a Wikipédiától Abdáról:

Abda község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra, a Mosoni-sík délkeleti peremén, a Rábca és a Mosoni-Duna által közrezárt síksági területen. A jó közúti és vasúti helyzetű, Győr agglomerációjához tartozó 3026 fős (2011) település a Börcsöt és Ikrényt is magában foglaló közös önkormányzat székhelye. Szomorú irodalomtörténeti nevezetessége, hogy 1944 novemberében határában gyilkolták meg az erőltetett menetben nyugatra tartó Radnóti Miklós költőt és munkaszolgálatos társait.

 Radnóti emlékhely.....
Wikipédia:
  A világégés abdai kulisszái közé tartozott az 1944. március 19-én Magyarországot megszálló német hadoszlopok átvonulása, majd kevéssel később a nyugatra hajtott zsidó munkaszolgálatosok gyalogmenetei. Radnóti Miklós az egyik ilyen erőltetett menetben érte el Abda határát 1944. november 8-án vagy 9-én, amikor a Rábca-parti töltés oldalában Tálas András hadapród őrmester parancsára a magyar keretlegények huszonegy munkaszolgálatos társával együtt kivégezték. Holttestét és egy négyzethálós füzetbe írott utolsó verseit (a Bori noteszt) a tömegsír 1946. június 26-ai feltárásakor találták meg.

Kirándulás....(5)

Lébényi Árpád-kori templom...

Mielőtt kívül - belül megnéznénk a templomot, egy jó kis kávé....☺☺☺☺☺

Először egy kis Wikipédia:

A műemlék épület az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma. Története a 12–13. század fordulóján kezdődött, amikor – feltehetően egy Geur (Győr)^{[m 1]} nevű lovagtól származó – Poth comes (ispán) testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott, és azon számukra monostort alapított. Erről tanúskodik az az 1208-ban kiadott oklevél, melyben II. András király az erre a célra felajánlott adományt jóváhagyta. A templomot akkor valószínűleg már (fel)építették, hiszen külső falába vésve az 1206-os évszámot találták. 

Az apátságot még ugyanabban az évszázadban kétszer – a tatárok, később pedig a cseh Ottokár király csapatai – pusztították. A környék falvait 1529-ben a törökök égették fel, de Lébény esetleges megtámadásáról nem maradt fenn írásos emlék. Az 1541-et követő években a török betörések miatt a szerzetesek elhagyták itteni birtokaikat, Pannonhalmára költöztek, és a kolostor lakatlanná vált. 

A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, néhány éven belül az épületeket helyre is állították, ám a templomot 1683-ban a törökök ismét felégették, a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. Az újabb helyreállítás során a két toronyra sátortetőt építettek. A jezsuiták rendjük feloszlatása (1773) után elhagyták Lébényt, a kolostor másodszor is elnéptelenedett. A birtokok többségét a Zichy család szerezte meg, ők a templomot a falunak adták át, így az 1830-ban Lébény plébániatemploma lett. Az újabb helyreállítás során a romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy kisebbik részt pedig meghagytak a plébániának. A templomépület azonban 1841-ben újra tűzvész áldozata lett, tornyait utóbb egyszerű, barokkos sisakokkal látták el.

Végül a templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862–1865, a külső felújítást 1872–1879 között Friedrich von Schmidt neves bécsi építész közreműködésével August Ottmar Essenwein (1831–1892) német műépítész irányításával végezték el (akit közben 1866-ban kineveztek a nürnbergi Germanisches Museum igazgatójának). Felújításakor a templom a korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. A helyreállítás után a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke. 

Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú (a 17. században megújított boltozattal), két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje – a hazai elrendezésre jellemzően – a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél.

A megrongált templom barokk sisakokat kapott, 1858–65 és 1872–79 közt pedig Essenwein nürnbergi építész purisztikus elvek szerint restaurálta, tornyait csürlős sisakképzéssel számottevően felmagasította. 

Figyelemreméltó a zárt épülettömegének tömör megjelenése, mely különösen az apszisok felől világosan érzékelteti a belső tér bazilikális és szentélyekkel bővülő alakítását. Ez olasz befolyás érvényesülését mutatja, az egyébként szinte ugyanolyan mértékben érzékelhető francia hatással szemben. Mértéktartó falfelületeiből leghangsúlyosabban gazdag tagozású és díszítésű főkapuzata emelkedik ki, mely az esztergomi kapu-típus magas fejlettségű képviselőjeként értékelhető.

Kereszthajója nincs. A nyugati főhomlokzat egyszerű, sima falfelületein kevés a díszítés. A két torony felső részén szintenként egy-egy kis méretű, két-, illetve háromosztásos ablak, a háromszögletű oromfalon egyszerű kör alakú ablak. Az alsó szinten és a keleti homlokzat apszisain szépen faragott párkány fut végig, az apszisokat féloszlopok tagolják.

A főhomlokzat nagy, díszítetlen felületeivel éles ellentétben áll a félköríves főkapu és a déli mellékkapu gazdag kiképzése. A bélletes kapuk levéldíszes oszlopfői, az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a – jáki templommal együtt – a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.

A templom belső elrendezése világos, áttekinthető. A magasra kiemelkedő főhajót a mellékhajóktól pillérek választják el, az előcsarnok fölött az épület teljes szélességében karzat húzódik. Bár a templom alapvetően megőrizte eredeti formáját, a hajók dongaboltozata már későbbi, valószínűleg a 17. századból való. A szószék, az oltárok, a színes ablaküvegek, valamint a berendezés nagy része a 19. századi helyreállításkor készült, ekkor javították ki a külső faragványok és a belső díszítések sérüléseit is. A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával.

A lébényi templom, egykori bencés apátsági templom fennállásának 800 éves évfordulóját 2006-ban ünnepelték. Az évfordulós megemlékezések kezdeteként 2005 augusztusában Pápai Lajos megyés püspök felszentelte a templom új nagyharangját, Gombos Miklós harangöntő mester munkáját

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kirándulás...(4)

Bős-Nagymaros vízlépcső....

Őszintén szólva, nekem összességében nagyon félelmetesnek tűnt az egész objektum. A duzzasztott oldalon a hatalmas vízmennyiség, alig néhány méternyire a járdától, míg a másik oldalon a mélység.

A parkolás nem volt egyszerű, találtunk parkolót, melynek minkét végén behajtani tilos tábla "ékeskedett", igaz ez a rutinosabbakat nem nagyon zavarta.

Volt alkalmam  kormánybiztosokkal is beszélgetni a vízi erőműről de nekem a mai napig nem igazán gömbölyű ez a történet.

A Wikipédia bőséges anyaggal rendelkezik, ezért  rövid részletet szeretnék csak kiragadni.

Wikipédia:

A vízlépcsőrendszer története a 20. század harmincas éveiben kezdődött, amikor a Duna-menti országok kormányai foglalkozni kezdtek a Duna hajózhatóságának javításával és azzal, hogy a szabályozás egyúttal vízi energia termelésére is lehetőséget biztosítana. 1956. április 30-án a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa határozatot hozott a Duna Pozsonytól a Fekete-tengerig tartó szakaszának ún. komplex hasznosításáról, amelyben már szerepeltek energetikai célú vízlépcsők is. A vízlépcsőrendszer terveit először az 1950-es évek végén dolgozta ki a Mosonyi Emil professzor vezette társaság a BME-n. Ezután a terv többször változott, hol gazdasági, hol ökológiai, hidrobiológiai, hol környezetvédelmi, de legfőképp politikai megfontolások miatt.

 

Az építkezés kronológiáját itt találod

 Kissé körülményesen, de sikerült bejutnunk az étterembe. Kedvesen fogadtak, a személyzet beszél magyarul, és az étel is nagyon finom volt.