Kirándulás Horvátországba...(27)

..hát, egy - két kört szívesen mentem volna....

Kirándulás Horvátországba...(24)

Kirándulás Horvátországba...(22)

Ha jól lettem informálva, akkor ez egy malom volt valamikor.

Rolling stons, vagy nem.

Az itt felejtett bakancsok várják gazdáikat.

Egyébként pedig a világ legjobb helye arra, hogy megigyál egy, vagy kettő korsó sört.

Kirándulás Horvátországba...(20)

1510-ben Matij Ivanić vezetésével felkelés tört ki a szigeten a velencei uralom ellen, mely négy évig tartott és visszavetette a sziget gazdasági és kulturális fejlődését. A felkelésnek a Bolnál összegyűjtött velencei seregek vetettek véget. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később a Jugoszláv Királyság része lett. 1941 és 1945 között névleg a Független Horvát Állam része volt, ténylegesen azonban olasz, majd német megszállás alá került. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. A délszláv háború idején 1991. november 7-én a JNA légiereje kétszer is bombázta a település melletti, főként mezőgazdasági gépek által használt repülőteret. Ennek következtében egy kisgép és a leszállópálya is károkat szenvedett. 2011-ben 1885 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.

Kirándulás Horvátországba...(19)

Bíborbanszületett Konstantin császár szerint Hvar a 10. században a neretvánok kenézségének része volt. A 11. században a neretvánok területeivel együtt a középkori Horvát Királyság részét képezte. Ezután felváltva hol a horvát-magyar királyok, hol a bizánci császárok, hol a velenceiek uralma alatt volt. 1147-ben Stari Grad székhellyel megalapították a hvari püspökséget. 1180-ban I. Manuél bizánci császár halála után ismét III. Béla magyar király uralma alá került. A magyarok ütőképes hajóhad híján azonban nem tudták tartósan megvédeni államuk tengermelléki részeit. Mivel az uszkók kalózok a velenceiekkel vívott csatározásaik során lényegében megszüntették a helyi kereskedelmet a dalmát városok Velencéhez fordultak oltalomért. Követve a szomszédos városok példáját 1278. februárjában a hvariak is a velencei uralom mellett döntöttek. A velencei hatóságok ekkor a sziget fővárosát, egyúttal a püspökség székhelyét Stari Gradról Hvarra helyezték át, mely ezután kedvező fekvése miatt a köztársaság egyik legfontosabb városa lett. A 14. század közepén Hvar újra a horvát-magyar királyok uralma alá került. I. Lajos magyar király halála után azonban utódlási harcok törtek ki Luxemburgi Zsigmond, a bosnyák Tvrtko és László nápolyi király között. 1403-ban Zárában az utóbbit koronázták horvát királlyá, aki végül belátta a további háborúskodás hiábavalóságát. 1409-ben Dalmáciát egyszerűen eladta a Velencei Köztársaságnak. 1420-ig a dalmát városok egymás után ismerték el a velencei fennhatóságot.

Kirándulás Horvátországba...(18)

Stari Grad, vagy Starigrad. Igyekeztünk a hely érdekességeit felfedezni, a részletes ismertetést itt találod:

A mai Stari Grad területén valószínűleg már a görög letelepedés előtt illír település állt, de erre határozott bizonyítékot még nem találtak. A város írott története i. e. 385-től kezdődik, amikor az Égei-tengeri Párosz szigetéről érkezett görög telepesek a mai Stari Grad területén megalapították első kolóniájukat. Ennek szülőföldjük után a Párosz nevet adták. A kolóniát azonban nem sokkal alapítása után megtámadták a sziget illír lakosai. A görögök a mai Lezha helyén állt Lissosra menekültek, mely akkor I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz uralma alatt állt, majd az ottani hajóhaddal tértek vissza és kivívták a győzelmet. Ez volt az első ismert tengeri csata, melyet az Adriai-tengeren vívtak. Párosz kolóniája egészen i. e. 235-ig virágzott, ekkor az illírek országának Illyriának része lett. I. e. 229-ben az első illír háború során a szigetet a rómaiak foglalták el és szövetségesüknek a korábbi illír hadvezérnek Demetrius Hvaraninusnak adták át. A szövetség azonban nem tartott sokáig, ezért i. e. 219-ben rómaiak megindították ellene a második illír háborút. Demetrius a vereség után V. Philipposz makedón királyhoz menekült. A sziget Párosz városával ezután Illyricum római tartomány része volt. A rómaiak az illír település maradványain felépítették saját erődítményüket és településüket. Ma is megtalálhatók a város területén a vaskos római falak, a lakóépületek és a templomok alapfalai. A 2. században municípiumi státuszt kapott. Az 5. században a város délkeleti részén felépült az első keresztény templom, majd a 6. században ennek a falaira építették az a kettős bazilikát, amely a mai Szent János templom közelében állt. Az ókori települést 776 körül a szlávok betörése semmisítette meg.

Kirándulás Horvátországba...(17)

 Sajnos a barlangról kevés kép készült, de kárpótlásul egy video

Kirándulás Horvátországba...(16)

Kirándulás Horvátországba...(15)

Kirándulás Horvátországba...(13)

Egy kis pihenés

Kirándulás Horvátországba...(12)

Kirándulás Horvátországba...(10)

Kirándulás Horvátországba...(8)

Nekem ez egy csoda.

Szemlőhegyi barlang...(3)

 1930 őszén egy, a Zöldmáli út mellett fekvő telken a mai Barlang utca 10. szám alatt kőfejtés közben szűk, mélybe vezető nyílásra bukkantak. A telek tulajdonosa által értesített barlangkutatók a szűk nyílást néhány nagyobb kő kiemelésével kitágítva leereszkedtek a függőleges, majd meredeken lejtő, nagyon szép oldási formákban gazdag, csőszerű járatba. A folyosó végül bezárult. 1930. szeptember 20-án Kessler Hubert és Futó András barlangkutatók az eltömődött rész kibontásával előbb az egyedülálló képződményekkel teli Rózsalugasba jutottak be, majd több nagy méretű folyosóba is sikerült behatolniuk. Szekula Mária 1930. szeptember 28-án átjutott a Hosszú-folyosó Tű fokán vékony termetének köszönhetően és újabb szakaszok tárultak fel. Beszámolója alapján kitágították a szűk átjárót. Nemsokára Kadić Ottokár, a Földtani Intézet főgeológusa is felkereste a barlangot, és elvégezte annak első tudományos vizsgálatát, felmérését. Ekkor derült fény arra, hogy a falakat a hazai barlangokban nem látott mértékben borító kőrózsák, borsókövek anyaga nem a cseppkövekből ismert kalcit, hanem aragonit, mely melegvízből válik ki. Ez, valamint a gipszkristályok jelenléte bizonyította a barlang hévizes eredetét. Kadić és még sokan mások is, már akkor szorgalmazták a páratlan természeti érték idegenforgalmi kiépítését a hazai és külföldi látogatók számára. A megvalósulásra azonban több mint 50 évet kellett várni. A második világháborút és az azt követő évek gazdátlanságát ez a barlang is megsínylette, sok szép képződménnyel lett szegényebb. A háború utáni kutatások aztán újabb járatok felfedezését eredményezték, melyekkel a barlang hossza meghaladta a 2 kilométert.

 

További tudnivalók: itt

Szemlőhegyi barlang...(2)

A barlang járatainak hossza 2230 méter, a függőleges kiterjedése 50,4 méter. A túraútvonal 250 méter, melyet járdán és lépcsőkön lehet bejárni.

Szemlőhegyi barlang...(1)

 Budapest II. kerületének területén nyílik. A Pusztaszeri út 35. sz. alatt van a bejárata. Autóbusszal a Kolosy térről közelíthető meg, a (Árpád híd Szentlélek térről induló) 29-es valamint a 111-es busszal a Batthyány térről is a Zöldmáli lejtő megállóig kell menni. Babakocsival, kerekesszékkel is látogatható. A túra időtartama körülbelül 40 perc.

Nyitvatartás:

Kedd kivételével minden nap, 10.00 – 16.00 óráig.
További információk. itt

Szemlőhegyi barlang....(4)

 Az 1980-as években kezdődött el az a klimatológiai vizsgálatsorozat, melynek eredménye lehetővé tette a barlangterápia megkezdését 1990-ben. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a barlang klímája rendkívül alkalmas légzőszervi betegségek, főleg bronchitises (hörghurutos) és asztmás megbetegedések gyógyítására. A gyógyítás lényegében azon alapszik, hogy a barlangban rendkívül magas a relatív nedvességtartalom, igen tiszta, pormentes a levegő. Tisztasága a magaslati üdülőhelyek levegőjének a tisztaságával vetekszik. A relatív páratartalom közel 100%, ami igen előnyös, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a látogató csoportok után a porszemek, egyéb anyagok és baktériumok száma lényegesen emelkedik, de körülbelül 30 perccel a látogatók távozása után újból helyreáll az eredeti állapot, vagyis igen gyors a regeneráció. Mindezen kedvező hatások számtalan beteg gyógyulását segítették elő az elmúlt években. Hőmérséklete egész évben 12 °C.