Mecséri erdei séta....

Mit ír a Wikipédia:

Mecsér község a Mosoni-Duna negyedik nagy kanyarulatának jobb partján, a Mosoni-síkság, a Szigetköz és a Hanság találkozásánál, Mosonmagyaróvár (22 km) és Győr (21 km) között félúton fekszik, az M10-es főútvonal leágazó, 1402-es számú átkötő úton érhető el. Győrtől 15 km-t a szigetközi úton haladva, Zsejkepusztánál kell áthaladni a Mosoni-Duna hídján, így jutunk a hangulatos környezetben lévő kis faluba.

A településhez tartozó Lickópuszta Lébény felől, az 1-es főútról a 14 104-es közúton, a falu központjából önkormányzati úton érhető el.

Érdekesség, hogy Ásványráró és Mecsér vonalában húzódik az Alsó- és Felső-Szigetközt elválasztó botanikai határ. Mosonmagyaróvár város szennyvízterhelése egészen Mecsér községig érezteti hatását. Mecsér községtől egészen Győr határáig első osztályú, fürdésre is alkalmas a Mosoni-Duna vize.

 Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent.^[5] Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. Fajsz fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. 1280-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg Hunyadi Mátyás király vissza nem adta a települést az apátságnak. 1359-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos Ausztria és Győr irányába történt. 1564-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr megyéhez tartozott. Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Weinckheim Krisztina grófnő által emelt neoromán templom. Október 8-án tartják Magyarok Nagyasszonya napi búcsúját. A források szerint:^[6] „magyar falu, Moson vmegyében, a Szigetközben, 709 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Határa negyedik osztálybeli, s 45 6/ egész telek után van 51 telkesgazdája, 345 hold harmadik osztálybeli szántóföldje, 165 embervágó rétje. Nagy duna-malom. F. u. gr. Zichy Manó. Ut. p. Ötevény”. Hajdan a falu sokat szenvedett a Mosoni-Duna áradásaitól. 1954-ben például az egész lakosság a szomszéd falvakban talált menedéket. (A bősi /gabcikovói erőmű megépítése után a csúcsrajáratás idején az árhullám idáig érezteti hatását!) 

Hédervári kastélypark....

Néhány adat a Wikipédiából:

Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta örök szállásul, ahol favárat építtetett 1142-ben. A Hédervári család nyolc évszázados kapcsolata a településsel – minden ellentmondásossága ellenére – elválaszthatatlan volt. 

 Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV. Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a 18. század második felében nyerte el, majd később a 19. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét. 

 A kastélyt körülvevő angolpark Bernhard Petri személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa. A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. 1534-ben Bakics Pál lerombolta, a köveit pedig elhordatta. 

A hédervári híres fák....

Kont fa (forrás: itt ) 
"Héderváron nemcsak az ország legidősebb fáját érdemes felkeresni, akad itt még más nevezetes fa is. Például a Kont-fa, amit rossz itinert követve először a kastély parkjában próbáltunk megtalálni. Aztán rájöttünk, hogy az út túloldalán kell keresnünk, a patak mentén egy nyílegyenes, nyírfákkal szegélyezett út vezet el hozzá.
A néphagyomány szerint az idős szürke nyár alatt tartották megbeszélésüket a Zsigmond király ellen összeesküvő urak, Héderváry Kont István vezetésével. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt 1388-ban kivégezték. A fa köré 1911-ben a család későbbi leszármazottja, Khuen Héderváry Károly emeltetett kis dombot, és helyezett el itt emléktáblát."

Árpád - fa (forrás: itt)
 
" A kápolna udvarában áll az ország legöregebb fája, a 14 méter magas Árpád-fa, mely ma már sajnos nincs a legjobb állapotban. Három óriási ágát évekkel ezelőtt szélvihar törte le, egyetlen élő ágát pedig alá kellett támasztani. A fa törzse is szinte teljesen elhalt, hatalmas üregébe több ember is befér.
Mindezek ellenére azonban a tölgy még mindig él, pedig a kutatók becslése szerint is legalább 700-800 éves lehet már. A legenda szerint azonban már ezeréves is elmúlt, úgy tartják, 907-ben Árpád-fejedelem a kocsányos tölgy törzséhez kötötte a lovát, amikor seregeivel megállt itt. A pozsonyi csatába igyekeztek, ahol Árpád vezér és három fia által vezetett magyar sereg győzelmet aratott az egyesült német-morva hadak felett. A néphit szerint még a kötőfék nyoma is látszik a fa törzsén."