Lassan...: temető

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: temető. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. szeptember 29., szerda

2019. augusztus 11., vasárnap

Kőkíptől Mikotáig...

Ha a pecató iránt érdeklődsz, akkor látogass el ide.

2019. július 18., csütörtök

Másnap, Muzslán...

Apám Muzslán született, és én szégyenszemre még sohasem jártam ott.

A településen nem néztünk körül, mert célirányosan a temetőbe mentünk, azt gondoltuk, hogy a sírok alapján be tudjuk majd azonosítani apám családjának egy részét. Nagyon sok sírkövet megnéztünk, amelyikről úgy gondoltuk, hogy köze lehet apám családjához, lefényképeztük.

Keresgélés közben összeismerkedtem egy hölggyel, aki történetesen a helyi polgármester anyósa volt. Elmeséltem mi járatban vagyunk, és ő javasolta, hogy menjek a polgármesteri hivatalba, és a birtokomban lévő adatok alapján hátha tudnak segíteni.

Mivel igyekeztünk vissza Esztergomba, ezért erre már nem került sor, de legközelebb megtesszük.

2018. szeptember 14., péntek

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(15)

...körülnéztünk az régi iskola környékén...

...az iskola...

...ma itt egy vagy több vállalkozás működik...
...az udvar...

...és az udvaron áll egy fa...hogy miért érdekes, ezt itt megtudhatod...

Foto: Sebő Jutka

folyt. köv.

2018. szeptember 9., vasárnap

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(14)

Nagyon lassan érlelődött meg bennem ez a bejegyzés, arra törekedtem, hogy minden jó benne legyen, de tartalmazza azt a bánatomat is, ami az eljövetelemet okozta...
Gerjen...
Szerettem itt élni...
Szeretek visszamenni, ha tehetem meg is teszem...
17 év....
Az első "igazi" munkahely...
Sok öröm, és persze sok csalódás, kínlódás is...
Gerjen az igaz emberek hazája...(akad kivétel persze itt is)
De a mindennapi élet huncutságaiért sem mennek a szomszédba...
Néhány éve még úgy terveztem, hogy itt szeretném leélni életem utolsó éveit....
A minden évben visszatérő események egyre színvonalasabbak, látogatottabbak, és büszke vagyok ezekre a fiatalokra, akik ezeket létrehozták, szervezik, és akiknek a nevelésében - több-kevesebb-sikerrel részt vehettem...
Először nézzük azt a bizonyos kastélyt:

Foto: Sebő Jutka

Egy, nem éppen felmagasztaló írás: itt

1983-ban, és az azt követő években jártam ide sokat. Az akkori tulajdonosok szimpatikusok voltak, és sok munkában vettem részt.

...többek között, ez a lépcsőfeljáró is tanúskodhat róla...☺☺☺☺☺
Az akkori tulajdonosoknak ismertem az álmaikat, úgy tudom, hogy egy darabig szépen haladt is a dolog, csak azután valami elromlott.

...szomorú látni hogy az egész az enyészetté válik...

Foto: Sebő Jutka

...elköszönünk a kastélytól......

...folytatom....☺☺☺☺☺

2018. szeptember 2., vasárnap

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(13)

Gerjen előtt még egy geoládát meglátogattunk:

GCobol Ez szintén olyan hely amely mellett szintén sokszor elhaladtam, és nem tudtam, hogy létezik.

Jutkának ez a láda a 926., nekem a 155. volt

2018. augusztus 31., péntek

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(12)

...szerencsére az utolsó komp későbben indult, mint ahogy mi gondoltuk, így még egy korábbi járattal vissza tudtunk menni a déli partra.

Akkor irány Gerjen. Itt két cél volt: Mádi-Kovács kastély megnézése, illetve ami még maradt belőle.

A másik. találkozni Mamával, aki a lányaim dadája volt.

Előtte azonban "útba esett" néhány geoláda is.

Először: GCTaHa

Itt készültek ezek a képek. Ez a láda Jutkának már megvolt, nekem ez a 153. ládám. Itt készültek a lenti képek...

...egy kávé, mielőtt a következő ládához érnénk...

A következő láda: GCfiu

Érdekesség az egészben, hogy 17 éven át itt jártam el mellette (nem közvetlenül) és nem tudtam róla, és a történetéről sem volt semmi ismeretem...

Foto: Sebő Jutka

Így ír róla a wikimapia
Innen folytatom...

2018. augusztus 30., csütörtök

8 nap...több mint ezer fénykép...dunántúli csavargások...(11)

...és Mosonmagyaróvár. Elég későn értünk oda, attól féltünk, hogy a temetőt bezárják mire odaérünk.
Anyám sírja rendben volt, új kaspóban új virágokat kapott....
....csak néhány fényképet készítettünk és irány vissza, hogy még elérjük az utolsó kompot...