Ládázás...Sashalom...(3)

Harmadik láda: Sashalmi kilátó, Reformátorok tere:

 

Ezt írja a Wikipédia

A területen korábban községi kavics- és homokbánya volt, amit közepénél egy 15–18 méter mély letörésként választ ketté a valamikori bányaudvar negyedkaréja. Az 1920-as évek folyamán merült ki. Az 1930-as évektől sportolási, részben pedig kulturális célra is használták. Előbb lőtér volt itt, majd 1935-től a rákosszentmihályi egyetemi és főiskolai hallgatók egyesületének tenisz-, és jégpályája, amit Schulek Károly községi bíró ligetesíttetett. Ekkortól szerpentin utak, sziklákkal kirakott oldalak, bokrokkal és fákkal díszített sétányok vették körül a területet. 1936-ban ezért róla nevezték el a ligetet.^] A 2000-es években már azonban csak a taxisok használták drosztnak a felső területet. A 2010-es években több hasznosítási lehetőség is felmerült, így lakóházakkal való beépítése, illetve egy közintézmény elhelyezésének gondolata is, ezeket még azonban a képviselőtestület elutasította. Ezt követően merül fel az az ötlet, hogy a téren egy szoborcsoportot állítsanak fel és környezetének kialakításával rendezzék a területet.

A Reformátorok tere alapkő-letételére 2017. július 4-én, az első ütemben megépített tér – sétáló utakkal, parkolókkal, a reformáció-emlékmű, a 17 méter magas kilátó és a 80 m²-es kávézó 30 m²-es terasszal – átadására október 29-én,^[11] az egyetemes reformáció 500. évfordulójának tiszteletére tartott „a reformáció emlékéve programsorozat” keretén belül^[12] került sor. A beruházás ezen része 336,5 millió forintból és a szoborcsoport költségéből (ami forgalmi értékét a készíttető alapítvány 81 millió forintban jelölte meg) valósult meg. Ez, a Sashalom utca melletti, keletre eső plató fekszik magasabban. Az egész területről kilátás nyílik a budai hegyek láncsora felé, jól felismerhetőek a vár kupolája, a Citadella, a János-hegy és a további hegycsúcsok. A parkterület intenzív zöldfelületeinek öntözéséről automata öntözőrendszer gondoskodik.

A lenti udvar körben zárt, kelet felől a bányafal, északra és délre rézsűk, nyugatról pedig a terület kimélyítéséből adódó 1-2 méteres szintkülönbség zárja. Ez, egy – a második ütemben elkészült – játszó- és közösségi térnek ad helyet. A játszóteret, illetve a hozzá szervesen kapcsolódó építményeket, parkolókat és a nézőteret –, 2019 őszén fejezték be, az ehhez szükséges 398 millió forintot majdnem teljes egészében, a 2018 nyarán megszavazott, 2019 évi költségvetésről szóló törvény biztosította.

 

A terület kialakításának generáltervezője és építésze Emődi-Kiss Tamás, tájépítésze Andaházy László, a tartószerkezetek felelőse ifj. Szomorjai Ferenc volt.^[19] Az önkormányzattól egy parkban elhelyezett kilátó és különálló kávézó létesítésére érkezett felkérés, összhangban a különállóan elkészült emlékművel. A tervezési szakasz nagyjából egy évet, a kivitelezés pedig hat hónapot vett igénybe.^[20]

A kilátó és a pavilon színe utal Weöres Sándor A teljesség felé című versének „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” soraira. A fehér színhatás szimbolizálja az eget, míg a sötétebb, barnás árnyalatok a földet. A torony szerkezete acél és alumínium expandált lemez^{[m 2]} (ami egy tartósabb és flexibilisebb fém rácsháló).

 

 

...finom volt a kávé... "…acél szerkezete utalás Weöres Sándor írására a föld és ég között kapcsolatot teremtő emberről, absztrakt megidézése a földből gyökerező és a felfelé törő természetnek, az igenlő életerőnek, a megújulásnak. Félkörben az öt kerületrész egy-egy facsoportja keretezi a zöld teret, ahol áll."

 Ezt látni fentről:

Foto: Sebő Jutka

A legfelső kilátószint magassága 17 méter, tengerszint feletti magassága 165 méter, amihez 100 lépcsőfok vezet. A lépcsők, a növényzet és a házaktól való távolságának kialakítása miatt az alsóbb kilátószintekről a Sashalom utca felé és északra a kilátás lefelé erősen korlátozott. A legfelső szint alatt egy fedett kilátószint is létesült. Mindkét szinten ülőalkalmatosságok találhatóak. A kilátóból körpanoráma nyílik a Budai-hegységre, a hegyekig futó medencében elterülő városra és házak tetejére. A mellvéden végigfut egy panorámafotó ami megmutatja, hogy adott irányba nézve milyen nevezetességek láthatók a távolban. Az építmény tiszta időben a Duna másik oldaláról jól kivehető. 

 

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

A kilátó ingyenesen látogatható. Maximálisan 100 fő tartózkodhat rajta. Mozgáskorlátozottak nem tudják igénybe venni. Nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 7:30–19:30 között, hétvégén 7:30–21:30-ig. Fagyos, erősen szeles időben zárva tart.

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

A park túlsó felén elhelyezett, a város és a hegyek felé néző konzolos terasszal és nagy ablakokkal bíró épület egyik különlegessége, hogy a belső falak füvekből, növényi részekből álló úgynevezett zöld burkolatot kaptak. A kávézó Bauhausos és ívelt háromszögformát mutat, ahogyan a parkot is a hármas szám uralja. A három építmény uralta teret tagoló járdák lekerekített végű háromszögeket alkotnak, a kilátó szerkezetében is felfedezhető ez az alakzat, illetve a szobrokból is három van.

 

Foto: Sebő Jutka

A szoborállítás kezdeményezője Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő volt, aki ennek céljára 2016-ban megalapította a Reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért Alapítványt, mely megszerezte az emlékmű állításhoz szükséges pénzeszközt, illetve annak elkészíttetésének teljes feladata és felelőssége is az alapítványt terhelte.

 

Ládázás...Sashalom....(2)

További információk Sashalomról, a Wikipédiából:

1907-1911 között lassanként az érdekek mentén (iskola, egyház, postahivatal, vízrendezés és további parcellázások, BHÉV villamosítása és kivezetése Gödöllőig, majd ezzel a telep villamosítása, iparosodása) kialakult egy igény az önállósulás felé.

Először 1919 májusában nyerte el az eddigre már 6000 lakossal rendelkező telep az önállóságot a belügyi népbiztostól, Sashalom néven, mely csupán – papíron – 4 hónapig tartott Cinkota és Sashalom igen jelentős (területi, adózási kérdésekből adódó) ellentéte miatt. Előbbi mezőgazdasági tevékenysége miatt, míg utóbbi elsősorban ipari és szellemi foglalkozású lakossága miatt más jellegű fejlesztésekben volt érdekelt.

Cinkotából végül 1923. január 20-án vált ki önálló nagyközségként. 

A második láda: Sashalom park.

Ez után többször előkerült más nagyközségekkel való egyesülés, sőt a várossá válás gondolata is. Az 1920-1950-es évek rendkívül sok politikai és társadalmi változása a nagyközségre is hatást gyakorolt. Önállósága, a nehézségek ellenére is sikeresnek mondható, kialakult segélyezési rendszerével, kulturális és civil egyesületeivel, életével, ipari és társadalmi fejlődésével.

Nagy-Budapest terve már 1903-tól fölmerült a fővárosban, több határvonal mentén, melynek – biztos pontként – az Ehmann-telep (vagyis Sashalom) mindig részét képezte. Megvalósítására azonban csak jóval később került sor: 1950. január 1-jétől Sashalmot (is) Budapesthez csatolták. Az ekkor hatályba lépett rendelettel Rákosfalvának a körvasúttól északra fekvő területe az újonnan alakult XVI. kerület Sashalom városrészéhez került.^[3][4][5]

 

 

A Sasvár utcai Krisztus Király plébániatemplom telkét még 1910-ben Ehmann Viktor és neje ajándékozták az építkezéshez. Az alap megteremtése után Kismarty-Lechner Loránd díjazás nélkül elkészített tervei alapján Rieger Miklós vezetésével csupán 1927-ben kezdődött meg, majd 1931-ben szentelték fel a neoromán stílusú épületet. 1936-ban készült el az addig csonkán álló torony, ami toronysisakja a második világháborúban megsérült, renoválása 1963-ban történt meg. A templomot 1939-ben emelték plébániai rangra és ugyanebben az évben festették ki. 1983-ban a templomhoz simuló plébániaépülettel, 2004-ben pedig a Meszlényi Zoltánról elnevezett közösségi házzal egészült ki.

Több látványosság mellett Sashalom és a mellette található Reformátorok tere is bekerült Bartos Erika Brúnó Budapesten sorozatának 2019 áprilisában megjelent negyedik, Pest fényei lépésről lépésre című kötetébe – amiben Pest külső részeit mutatja be mesében és rajzokon.