....még mindig Baja....
Baja népessége a 2011-es népszámlálás szerint 36 267 fő, itt él a 17 településből és 71 680 főből álló Bajai járás lakosságának kicsivel több, mint 50%-a.
Baján 1000 férfira 1164 nő jut (az országos átlag 1000 férfira 1106 nő).
Baja történelme során mindig középváros volt, a legmagasabb népességét 1988-ban érte el, amely 40 497 fő volt.
Fontos dunai kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben.
Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább
búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek,
vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés
hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai
ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény,
kaszállójok bő időben elég”.
Fényes Elek 1851-ben
megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben
határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi
tűzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi
fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül
legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók
vannak.
Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század
végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely
státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt
fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.
Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar,
bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara
is jelentős.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.
1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál
nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai
halászlét. Az elmúlt években ez a program négy napos fesztivállá bővült.
Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk.
1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. Azóta a város néptáncos életét
más tánccsoportok is színesítik, mint a Lippangós Tánccsoport vagy a
Sugovica Tánckör.
A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar
is, illetve minden év tavaszán a város iskolái megrendezik az Éneklő
ifjúság kórustalálkozót, valamint a III. Béla Gimnázium Bélás
zenedélutánt, ahol az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket.
A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál-templomban, illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban
évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a Belvárosi
Orgonaesték sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a
szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a
Belvárosi Templom orgonistája.
...folytatjuk...