Normafa....(4)

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

A kilátótól visszafelé jövet még megnéztünk egy víztornyot, és egy geoládát is ☺☺☺☺☺, azután felültünk a buszra, irány haza. Nagyon jó, és kellemesen fárasztó nap volt.

Normafa....(3)

...ami az előző bejegyzésből kimaradt....☺☺☺☺☺

...mi van akkor, ha több kutya is szeretne egyszerre parkolni? 










...és elértük a Normafát....☺☺☺☺☺

Mit ír a Wikipédia:

A Normafa, eredetileg Viharbükk (németül: Wetterbaum) kedvelt kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része. 

 A Normafa a Svábhegy–János-hegy-vonulat déli csúcsa, a Svábhegy legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 477 méter. A két hegy között egy hosszú, de viszonylag keskeny fennsík húzodik, amelyről meredeken szakadozik le a hegyoldal Zugliget felé. Maga a Normafa egy kisebb, fákkal övezett, parkszerű tisztás, amelyről lefelé indul a kanyargós Harang-völgy. Ennek tetejéről majdnem félkörpanoráma nyílik a fővárosra, a Dunára és a belső budai hegyvidékre, szép időben a Hármashatár-hegy környezete is jól kivehető. Télen pedig a szánkózók, síelők veszik birtokukba. A régi síház épületében vendéglő működik, vele szemközt pedig a szinte legendássá vált rétesező szolgálja a kirándulókat. A két hegy között található a szintén kedvelt Anna-rét. 

A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység Foto: Sebő Jutkakeleti peremének tisztásán álló terebélyes öreg bükk (Fagus sylvatica) volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent, egy másik változat szerint a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, és 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította.  

A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem volt színházi előadás – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót, aki örömében ekkor elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját, amely ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti queste sacre antiche piante" (Szűzi Istennő, aki beezüstözöd ezeket a szent, öreg fákat). A Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

"Schodelné asszony meglepett művészi előadásával, egészen magunkon kívül ragadott. Úgy van, magunkon kívül ragadt; s ezt nem magasztaltság, nem dicséretre perdült szókeresés mondatja velünk, hanem tiszta kebelérzet. Mert ő csakugyan képes olvadó hangjával a lelket a végtelenbe fölemelni."

Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a fa neve. Gettinger Tivadar 1865-ben megjelent német nyelvű útikönyvében már Normafa néven említi.

A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz idővel rárakódó mészköves bevonata örök időkre konzerválja. Sajnos a híres fa csonkja ennek ellenére elkorhadt.

1906-ban Glück Frigyes kezdeményezésére – ma is látható – emlékoszlopokat helyeztek el, rajtuk Halmos János polgármester és Márkus József főpolgármester domborműves portréjával. Az alkotó: Ifj. Pelzman Frigyes volt.

A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben új bükkfát ültettetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor pár soros verse olvasható a Normafáról.

Foto. Sebő Jutka

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII. kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyeleFoto: Sebő Jutkate mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú, nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor a Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.

...ide érkeztünk volna, ha....

Foto: Sebő Jutka ...választottunk...

...válaszút...

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

 ...folytatjuk....

Normafa....(2)

...egy érdekes jelzés, de kukát nem találtunk....

A libegő sajnos nem üzemelt, azt tanácsolták, hogy menjünk vissza Budagyöngyéig, itt tartottunk egy kávészünetet....

Néhány érdekesség a Libegőről:

A budapesti Libegő 1970-ben épült, a Zugligetből a János-hegyre vezető drótkötélpályás felvonó (függővasút) Budapest XII. kerületében.  

A Libegő útvonala 1040 m hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, és ezt a távolságot mintegy 12 perc alatt teszi meg. A tartókábel két helyen az oszlopok kerekei alatt, a többinél a kerekek felett fut. 

Az első Bleichert-féle drótkötélpálya megszületése után 60 évvel Magyarországon is jelentkezett egy vállalkozó, aki tervet dolgozott ki az első magyar drótkötélpályás függővasút megépítésére.

1933-ban ifj. Hantos István mérnök állt elő az ötlettel, hogy függővasutat szeretne építeni Zugligetből a János-hegyre. Részletes tervére megkapta az előmunkálati engedélyt, de csak az előkészületek történtek meg.

Az 1940-es évek elején a Fővárosi Villamos Vasút Vállalat karolta fel az elképzelést, és újra terveket készíttetett. A megépülést azonban a második világháború kitörése megakadályozta.

1945 tavaszán újra felmerült a drótkötélpályás közlekedés kiépítése. Egy egész hálózat szerepelt a tervekben. Elsőként az Óbuda széléről a Hármashatár-hegyre vezető kötélpályát akarták megépíteni. De ez a terv nem valósult meg.

1967-ben fordulat állt be az évtizedek óta húzódó tervezésben. Budapest XII. Kerületi Tanácsa határozatot hozott, hogy 1968-ban egy kötélpályavasút építési munkálatait el kell kezdeni.

Frankó Endre korábbi Puma vadászpilóta kapta meg a feladatot. Az Ő tervei alapján indult meg az építés.

A minisztérium a beruházás mellé állt, és az Út- Vasúttervező Vállalat (UVATERV) szakmai munkája biztosítékot jelentett az ország első kötélpályájának szakszerű megépítéséhez. 

Az építkezés 1969. március 24-én megkezdődött. Nem kis fába vágta fejszéjét a területi közigazgatásra szervezett fővárosi XII. kerületi Tanács, amikor az első magyar kötélpálya megépítését felvállalta.
A munkálatokat Pataki László irányította, s ő lett az első üzemvezetője is a kötélpályának. Az építkezés fővállalkozójának egy szakcéget, az Országos Bányagépgyártó Vállalatot választották. 

További információk: itt

... de kiderült, hogy egészen a Széll Kálmán térig kell visszamennünk, és onnan tudunk a Normafához menni....☺☺☺☺☺

folytatjuk....
 

 

Normafa....(1)

Egy kis körbetekintés a Nyugatinál.....

Néhány adalék a Nyugatiról:

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett a VI. kerületben. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.

A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.  

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. 

Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.  

A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították. 

• Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a Váci út felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
• Csarnok hossza: 146 m
• Középcsarnok szélessége: 42 m
• Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
• Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-7. vágányokon), fényjelzőkkel.

Foto: Sebő Jutka

 ...ez a látvány fogad, ha leszállsz a buszról......☺☺☺☺☺

...egy kép a múltból (1983)

...és egy mai...

Ezt olvastam valahol. "olyan, mint egy templom, pedig csak egy megálló". Valóban, visszagondolva az olasz hadifoglyok által épített kis kápolnára (1920, Mosonmagyaróvár) van stílusbeli egyezés.

 

Néhány gondolat a Wikipédiából:

A villamost megszüntetése óta gyakran visszasírják, hiszen annak idején kiváló közlekedési kapcsolatot biztosított a terület számára. Egyelőre azonban nincs realitása az újraindításának.

...folyt. köv.