 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Normafa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Normafa. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. március 15., péntek
Normafa....(4)
2019. március 14., csütörtök
Normafa....(3)
...és elértük a Normafát....☺☺☺☺☺
A Normafa, eredetileg Viharbükk (németül: Wetterbaum) kedvelt kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része.
A Normafa a Svábhegy–János-hegy-vonulat déli csúcsa, a Svábhegy legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 477 méter. A két hegy között egy hosszú, de viszonylag keskeny fennsík húzodik, amelyről meredeken szakadozik le a hegyoldal Zugliget felé. Maga a Normafa egy kisebb, fákkal övezett, parkszerű tisztás, amelyről lefelé indul a kanyargós Harang-völgy. Ennek tetejéről majdnem félkörpanoráma nyílik a fővárosra, a Dunára és a belső budai hegyvidékre, szép időben a Hármashatár-hegy környezete is jól kivehető. Télen pedig a szánkózók, síelők veszik birtokukba.
A régi síház épületében vendéglő működik, vele szemközt pedig a szinte legendássá vált rétesező szolgálja a kirándulókat.
A két hegy között található a szintén kedvelt Anna-rét.
A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység Foto: Sebő Jutkakeleti peremének tisztásán álló terebélyes öreg bükk (Fagus sylvatica) volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent, egy másik változat szerint a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, és 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította.
A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház
tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem
volt színházi előadás – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót, aki örömében ekkor elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját, amely ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti queste sacre antiche piante" (Szűzi Istennő, aki beezüstözöd ezeket a szent, öreg fákat). A Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.
"Schodelné asszony meglepett művészi előadásával, egészen magunkon
kívül ragadott. Úgy van, magunkon kívül ragadt; s ezt nem magasztaltság,
nem dicséretre perdült szókeresés mondatja velünk, hanem tiszta
kebelérzet. Mert ő csakugyan képes olvadó hangjával a lelket a
végtelenbe fölemelni."
Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a
fa neve. Gettinger Tivadar 1865-ben megjelent német nyelvű útikönyvében
már Normafa néven említi.
A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás
vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz idővel rárakódó mészköves
bevonata örök időkre konzerválja. Sajnos a híres fa csonkja ennek
ellenére elkorhadt.
1906-ban Glück Frigyes kezdeményezésére – ma is látható – emlékoszlopokat helyeztek el, rajtuk Halmos János polgármester és Márkus József főpolgármester domborműves portréjával. Az alkotó: Ifj. Pelzman Frigyes volt.
A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben új bükkfát ültettetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor pár soros verse olvasható a Normafáról.
 |
| Foto. Sebő Jutka |
A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII.
kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el
felnőttek felügyeleFoto: Sebő Jutkate mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és
Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú,
nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett
sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a
tervezéskor a Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.
 |
| ...ide érkeztünk volna, ha.... |
 |
| Foto: Sebő Jutka ...választottunk... |
 |
| ...válaszút... |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
...folytatjuk....
2019. március 13., szerda
Normafa....(2)
...egy érdekes jelzés, de kukát nem találtunk....
A libegő sajnos nem üzemelt, azt tanácsolták, hogy menjünk vissza Budagyöngyéig, itt tartottunk egy kávészünetet....
Néhány érdekesség a Libegőről:
A budapesti Libegő 1970-ben épült, a Zugligetből a János-hegyre vezető drótkötélpályás felvonó (függővasút) Budapest XII. kerületében.
A Libegő útvonala 1040 m hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, és ezt a távolságot mintegy 12 perc alatt teszi meg. A tartókábel két helyen az oszlopok kerekei alatt, a többinél a kerekek felett fut.
Az első Bleichert-féle drótkötélpálya megszületése után 60 évvel
Magyarországon is jelentkezett egy vállalkozó, aki tervet dolgozott ki
az első magyar drótkötélpályás függővasút megépítésére.
1933-ban ifj. Hantos István mérnök állt elő az ötlettel, hogy függővasutat szeretne építeni Zugligetből a János-hegyre. Részletes tervére megkapta az előmunkálati engedélyt, de csak az előkészületek történtek meg.
Az 1940-es évek elején a Fővárosi Villamos Vasút Vállalat karolta fel az elképzelést, és újra terveket készíttetett. A megépülést azonban a második világháború kitörése megakadályozta.
1945 tavaszán újra felmerült a drótkötélpályás közlekedés kiépítése. Egy egész hálózat szerepelt a tervekben. Elsőként az Óbuda széléről a Hármashatár-hegyre vezető kötélpályát akarták megépíteni. De ez a terv nem valósult meg.
1967-ben fordulat állt be az évtizedek óta húzódó tervezésben. Budapest XII. Kerületi Tanácsa határozatot hozott, hogy 1968-ban egy kötélpályavasút építési munkálatait el kell kezdeni.
Frankó Endre korábbi Puma vadászpilóta kapta meg a feladatot. Az Ő tervei alapján indult meg az építés.
A minisztérium a beruházás mellé állt, és az Út- Vasúttervező Vállalat (UVATERV) szakmai munkája biztosítékot jelentett az ország első kötélpályájának szakszerű megépítéséhez.
Az építkezés 1969. március 24-én megkezdődött. Nem kis fába vágta fejszéjét a területi közigazgatásra szervezett fővárosi XII. kerületi Tanács, amikor az első magyar kötélpálya megépítését felvállalta.
A munkálatokat Pataki László irányította, s ő lett az első üzemvezetője is a kötélpályának. Az építkezés fővállalkozójának egy szakcéget, az Országos Bányagépgyártó Vállalatot választották.
További információk: itt
... de kiderült, hogy egészen a Széll Kálmán térig kell visszamennünk, és onnan tudunk a Normafához menni....☺☺☺☺☺
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)