Nyúl...(2)

 Wikipédia:

A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl. Nagynyúl a 15. századtól a győri káptalan tulajdonába került, és a káptalan birtokát ettől fogva Káptalannyúlnak nevezték.

 

A falu először királyi udvari birtok volt; népei várszolgák, szolgáló népek. Jellegzetes tevékenység volt a legeltetés, a szabad pásztorok életmódja. Fokozatosan teret hódított a szántás-vetés. A kívánatossá vált nyúli birtokokat fokozatosan eladományozták – az (apátságnak, a püspökségnek, szerzetesrendeknek, lovagrendeknek). A tulajdonosok vegyesen rendelkeztek a terület jövedelmével.

 A király nemcsak a szőlőművelésre alkalmas területeket adományozta el, de más birtokokat is. A kisnyúli határ a turóci prépostságé, Nagynyúl határa a Szent Mauríciusz Monostoré lett,^[3] Pannonhalmáé pedig a Pándzsán kívüli határ harmada. A széleken a győri káptalan, a keresztesek és magának a királynak a területei maradtak. Ezt az elosztást több évszázadon át alig módosították.

A lassan kialakuló városi polgárság is igyekezett szőlőt szerezni. IV. Béla megengedte, hogy a győri várnépek önkormányzati testületet alakítsanak, és annak élére bírót állítsanak. Nagy Lajos király alatt újabb lendületet vett a szőlőtelepítés, Nyúl borai országos hírre tettek szert.

A község sokat szenvedett az átvonuló seregektől, és mivel Pannonhalmával a seregek gyakorta nem bírtak, többször is feldúlták a környező településeket, így Nyúlt is.

 

Hajós pincefaluja ..... (2)

Még mindig Wikipédia:

A városháza a központtól kb. 300 m-re emelkedik a gyönyörűen parkosított széles, osztott pályás úttestű Rákóczi utcában. Az épületet 1895-ben 10 800 forint közadakozásból építtették a falu akkori lakói. Az általános iskola alsó tagozatának épülete a kastély szomszédságában található. Eredetileg is elemi iskolának épült, 1910-ben. Az iskola felső tagozatának épületei 1964-ben és 1978-ban készültek el. A napköziotthonos óvoda 1957 óta működik jelenlegi épületében. A művelődési ház belső tere sok ember csodálatát kiváltja eklektikus kialakításával. A volt szocialista design a kilencvenes évek elején adta át a helyét a mainak. 

Mi magyarok komolyan vesszük a bort: ünnepeinkhez különleges italokat választunk. Karácsonykor, születésnapok és évfordulók alkalmával komoly vörösekből, különleges desszertborokból, pezsgőkből töltünk szeretteinknek, barátainknak. Meghatározó ízek, illatok, élmények, melyekhez kiváló borainkat készítjük. A Kunsági és a Hajós-Bajai borvidék hazánk legnagyobb kiterjedésű szőlős területe, amelyeket az alföldi Nap érlelt a borszeretők örömére. Hamvas Béla így ír az ottani borokról: „...az ember homoki bort iszik, egészen apró csillagszemecskékkel telik meg, s ezek a szemecskék az ember vérében táncolnak, mint a megelevenedett Tejút.” 

 

Orbán napi borünnep: A hajósi Orbán-napi Borünnep a sváb telepesek kulturális és gasztronómiai hagyományait felelevenítő esemény varázslatos környezetben, az Európában is ritkaságnak számító, 1200 pincéből álló Hajósi Pincefaluban várja a látogatókat.^[13] 

A Sváb Sarok és Hajós között Felső-Bácska löszös nyugati peremvidéke Kecel és Baja között több mint 40 km hosszan helyenként meredek letöréssel kíséri a Duna-völgyet. A magas part lábánál különleges vízgazdag sáv nyújtózik. Ennek legértékesebb része, a Császártöltés közelében fekvő Vörös-mocsár természetvédelmi terület. A tőzegbányászat által korábban kialakult nyílt vizeket a természet gyors ütemben hódítja vissza, hogy a mocsár újra eredeti arcát mutassa. Itt élő különleges, honos madarak: függőcinege, nagyhangú nádi rigó, kékbegy, nádi tücsökmadár, guvat, pettyes vízicsibe, vízityúk, récefélék, vöcsök-alkatúak, gémfélék. Császártöltési ökoturisztikai objektumok: Szálas Béla kilátó, Ősi ösvény sétaút.^[13]

^{Cibl tankid és savanyú leves: A Sváb Sarokban, azaz Császártöltésen, Érsekhalmán, Hajóson és Nemesnádudvaron élők felmenői Ulm környékéről érkeztek a Dunán a XVIII. században. Tőlük erednek a német hagyományok, a nyelv és a különleges ízvilágú sváb ételek, melyek meghatározzák a helyi konyhát. Ide tartozik többek között a „cibl tankid”, melynek készítése során hagymát és szalonnát pirítanak, majd tejföllel behabarják és krumpligombóccal tálalják. Jellegzetes sváb étel továbbá a savanyú leves, amely egy gyors rántott leves tojással és pár csepp ecettel megbolondítva.[13]}

  

Monor....Gyömrő....(5)

 

Monor....Gyömrő....(4)

 

Monor....Gyömrő....(3)

 

Monor....Gyömrő....(1)

Strázsa-hegy.....pincefalu...

Wikipédia:

A Strázsa-hegy egy domb a Monor–Irsai dombság monori részén.  

Az Alföldbe simuló Strázsa-hegy a maga 190 méteres magasságával a hagyomány szerint arról kapta a nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a monori falut és népét a portyázó törököktől. Az 1861. évi második katonai felmérés térképlapja a szőlős területeken belül pincéket is feltüntet a Strázsa-hegyen, a Téglagyári-dűlőben, és a Kutya-hegyen.

 A monori Strázsa-hegyen egy kisebb falu nagyságával vetekedő, pincékkel, borházakkal sűrűn beépített szőlőskertek alkotta pincefalu található. Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő pincefaluja, amely a mintegy 960 pincéjével^[3] a Kunsági borvidékhez tartozik. Monor mezővárosról egy 1877-es monográfia az alábbiakat írja: „Monor igen törekvő derék magyar mezőváros. A határterület északi része a Monor–Irsai dombság magasabb dombsorán terülő löszös és agyagos terület. Ennek ⅓-a szőlőkkel van kiültetve, és ⅔-a szántó. A szőlőhegyek nevei: Mádi-, Lapos-, Strázsa-, Malom-, Forráshegy-, és Völgykút alatti. … A határbeli szőlő 389 kat. A termelt bor a vidék ízletesebb és jobbféle asztali borai közé tartozik, s szintén pénzt hozó cikk, emellett pedig az asztali szőlő eladása is jelentékeny.”

 

A Kis-Strázsa hegy tetején 2002 őszén elkészült egy modern kilátó, ahonnan egyedülálló panoráma tárul a látogatók elé.^[6] A kilátópontról a Budai-hegyek vonulata is látszik, a legfelső szintjén elhelyezett panorámatáblák segítségével beazonosíthatóak a környékbeli nevezetes pontok és a Budai-hegyek jellegzetes pontjai is. 

 

Ezt írja az ÚtiSúgó.hu:

A Strázsa-hegyi pincesor, ahol 98, építészetileg értékes, eredeti XIX. századi állapotában megmaradt, és 132 részben átalakított, de így is jelentős borospince tekinthető meg. Jellemzője a pincéknek az úgynevezett gádorok (földdel borított pinceboltozatok) sora.

 

Monor város 1998-ban ünnepelte első írásos említésének 600 éves évfordulóját. Az első ismert oklevél, amely Zsigmond király uralkodása idején, 1398-ban jelent meg, még Monar-ként említi városunkat, de a 3 évvel később, 1401-ben keletkezett határleírás már a mai nevén, Monor-ként. Az első hiteles térképi ábrázolás Monorról és környékéről a Mária-Terézia által elrendelt katonai felmérés alapján készült. Az 1780-ban elkészült térképlap már olyan részletes térkép, hogy az Alszög, a Főszög, a református templom és környéke, a szőlők és az erdők kiterjedése is leolvasható róla. Az első magyarnyelvű földrajzi szótár így ír Monorról 1799-ben:”Monor magyar falu Pest Várm. földes Ura az Egri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, többen reformátusok,…bora meglehetősen sok terem, úgy mindenféle gabonája is.” 

 A második katonai felmérés 1861 évben készült, részletgazdag, több tanya neve és helye leolvasható róla. Többek között: Szél-tanya, Bokros-tanya, Lukács-tanya. Bajkai-tanya, a Monori, Mádi és Tetei szőlők. Monor mezővárosról 1877-es monográfia az alábbiakat írja: ”Monor igen törekvő derék magyar mezőváros. A határterület északi része a Cserhát magasabb dombsorán terülő löszös és agyagos. Ennek ⅓-a szőlőkkel van kiültetve, és ⅔-a szántó. A szőlőhegyek nevei: Mádi-, Lapos-, Strázsa-, Malom-, Forráshegy-, és Völgykút alatti. … A határbeli szőlő 389 kat. Hold…A termelt bor a vidék ízletesebb és jobbféle asztali borai közé tartozik, s szintén pénzt hozó cikk, emellett pedig az asztali szőlő eladása is jelentékeny.” 

 A monori szőlőtelepítések 1446-tól az egri Káptalan birtokcseréjétől feltételezhetők, ugyanis 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor földbirtokosa. Az egri szőlő- és borkultúra hatására, a Káptalan ösztönzésére történtek meg a szőlő ültetések. Az egri káptalan monori birtokán a helybéli lakosok telepítették és művelték a szőlőt. A török kiűzése után, az 1696-ban visszatelepült 106 családból kilencvennek volt évi 4-5 hekto bort adó szőlője. Az 1780-ra elkészült katonai térkép pedig promontóriumot, szőlővel borított hegyoldalt is megjelöl. Az egri káptalan földesurasága idejében megkezdett szőlőtelepítések napjainkban is folytatódnak. Az újabb telepítések hungaricum szőlő- és gyümölcsfajták felhasználásával történnek. 

 Az 1861. évi második katonai felmérés térképlapja a szőlős területeken belül pincéket is feltüntet a Strázsa-hegyen, a Téglagyári-dűlőben, és a Kutya-hegyen. Pincék már régebben is voltak, csak a korábbi térképeken a szőlőterületen belül nem tüntették fel azokat. A löszbe vájt monori pincék gádorjai mélyen vezetnek le a bortároló részhez. Több pince még ma is téglázatlan. A pincegádorok előtti régi kamrák sárfalból készültek, nádfedélzettel néhány kamrát fazsindellyel borítottak. A pincekamrák mögött létrejött gádorok sora adja a pincesorok egyes részein megfigyelhető sajátos „bakhát”-hatást. Az összhatásában többé-kevésbé egységesnek tűnő pincefalu épületei hat típusba sorolhatók amelyek a galériában megtekinthető. 

 A Strázsa-hegyen egy kisebb falu nagyságú, pincesorokkal tagolt szőlőskertek, borházak, pincék alkotta pincefalu ékeskedik. A harmadik évezred elején büszkék vagyunk féltve örzött örökségünkre, Monor ékességére a Strázsahegy pincesoraira, vagy mondhatjuk a pincefalunkra.