Fonyódi séta....(3)

Néhány kép a Fácános várról:

A fonyódi Fácános vár egy középkori palánkvár. A Balaton déli partján található, Fonyód városához tartozik. A várban a középkori templom alapkövei és az 1900-as években újraépített palánkok és a fából készült őrtornyok, illetve a vizesárok maradványai találhatóak. A várban minden évben megrendezik a Fonyódi Hadijátékokat.

A település a honfoglalás után a Lád nemzetségből származó Tar Zerind fia, Koppány vezér birtoka lett. A helység első ízben az 1082-ben kelt oklevélben fordult elő, Funoldi néven, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírta, és őket azokban megerősítette.

Később a Pannonhalmi Apátság birtoka lett, egy pápai tizedjegyzékben Fonold néven fordul elő, és ekkor már önálló plébániával rendelkezett.

Buda várának elfoglalása után, 1541-ben, palonai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerősítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal vette körbe. A kb. 60×60 m nagyságú, négyszög alakú palánkvár hosszú ideig ellenállt a török ostromnak, csak Magyar Bálint halála után, 1571-ben tudták elfoglalni. A törökök a várat elpusztították. A vár a négyzet alakú árokokkal és a középkori templom alapfalaival látható.

A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. Mi is innen közelíthetjük meg. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy őrtorony állt. Az alsóvár kevés falmaradványa, a négyzet alakú vizesárokkal és a középkori templom alapfalaival láthatók.

Palonai Magyar Bálint: Nevét először 1543-ban említik Nádasdy Tamás familiárisaként.
1543 tavaszán Pécsre küldte, hogy a várat a török ellen védje. Pécsről a szigetvári vár védői közé szegődött. Mindvégig katona maradt. Nádasdy Tamás katonáinak volt hadnagya és parancsnoka. Házassága révén kerül Fonyód a birtokába.
1548-tól már Nádasdy főkapitányi hadainak parancsnoka volt. Az 1549-től, a török zaklatást tiltó rendelkezés megszüntetése ellenére, amikor csak lehetősége nyílott, a törökre támadott, ami a királyhoz érkező panaszáradatot vont maga után. A budai pasa felháborodva tudatja, „Magyar Bálint néhány társával egész Pécsig és Székesfehérvárig mindent felprédál és elraboltat.”.
1551-ben, a királyi Magyarország és Erdély egyesítéséhez szükséges 500 fős lovas had katonái között találjuk. A kor egyik jeles történetírója név szerint megemlíti Magyar Bálint hősiességét. Az 1552-es évi a török elleni háborúskodásban hol ide, hol oda rendelték. Gyakran hagyja el Fonyód környékét, melyet bármikor megrohanhattak a törökök.
1553-ban a Fonyódról keltezett levelében megemlíti, hogy a török Lak (Öreglak) és Somogyvár alatt portyázik. A törökök 1553-1554-ben egyre gyakrabban támadtak a Balaton körüli várakra. A dél-dunántúli várak elleni török támadások elszólítják Fonyódról, majd 1555. szeptember 21-én éjszaka Mehmed bég emberei megtámadták a fonyódi várat. Az ostrom éjfélkor kezdődött. El is foglalták a régi palánkokat, de visszaverték őket. Amikor Magyar Bálintot elszólította a hadi kötelesség, a török nem hagyott fel Fonyód ostromával 1562-ig.
Nádasdy Tamás halála után fordultak rosszra az ügyei, s a zavaros birtokügyeit és hatalmaskodásait számon kérték rajta. Birtoktalan nemesként rendre ellentétbe került a környező várak kapitányaival, akik szintén igyekeztek minél több falut megtartani maguknak.
1562-ben Szigetváron katona, de Zrínyi Miklós - hasonlóan sok más korabeli nagyúrhoz - nem kedvelte túlzottan a fonyódi kapitányt. 1563 nyarán Magyar Bálint teljes egészében kegyvesztett lett Ferdinánd és az új király, Miksa előtt, s még a koronázásra sem hívták meg. Szigetvár eleste után Fonyód nem került török kézre. 1573-ban halt meg.

 Forrás: Wikipédia












 ..végül, egy templom képeivel búcsút mondunk Fonyódnak....

Fonyódi séta....(2)

...egy kis összehasonlítás...

A Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete típusterv alapján épült, 1986–1989 között Salamin Ferenc építész tervei alapján bővítették, ekkor kapta a magyar szerves építészetre jellemző stílusjegyeket. Tágas aulája nemcsak az oktatást szolgálja, hanem színtere a város művészeti, kulturális életének is.

 A gimnázium 25 évig adott otthont a Fonyódi Helikon költőtalálkozónak, amelyen a kortárs hazai és a határokon túli magyar irodalom legismertebb szerzői találkozhatnak egymással és olvasóikkal.

 A kikötőtől nem messze található, a Fürdő u. 3. sz. alatti, helyileg védett épület. A Fonyódon élő és alkotó művészeken kívül számos, az élvonalba tartozó képzőművész munkája kapott benne helyet. 1986-ban Nyári Galéria néven nyílt meg. A tulajdonos fonyódi önkormányzat eladta, magántulajdon. Helyi, megyei és országos összefogás eredményeképpen sikerült egy 100 éves villaépületet újjávarázsolni, s Bélatelepen a Bartók Béla u. 3. sz. alatt kapott helyet a Fonyódi Múzeum a régi mozi épületében, ahol az állandó helytörténeti és néprajzi anyag mellett a Balaton állat- és növényvilágával, a természetvédelem fontosságával ismerkedhetnek a látogatók. Mindemellett időszaki kiállításokkal is várják az érdeklődőket.

 A Fonyódi Nyári Fesztivált hagyományteremtő jelleggel hívták életre. Erre esik a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezés, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. (a következő bejegyzésben részletesen ☺☺) A városban régi hagyományuk van a Szent István-napi rendezvényeknek, minden év augusztus 20-án. Az igen sok érdeklődőt vonzó eseményen helyet kap a népviseletbe öltözött táncosok, lovasok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. A Balaton egyik legnagyobb téli gasztronómiai programja, a 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket.

 
 Nevezetességek:
 

A hajóállomás és a strand között a 2004. évben elkészült a Balaton déli partjának legimpozánsabb üzletsora
Kiss István szobrászművész kettős aktja a vízparton áll; a település jelképévé vált.
A Balaton első átrepülőjének, Lányi Antalnak az emlékműve is itt található.
A Fácános parkban láthatók a Fácános vár egykori cölöpépítményének sáncai és az újonnan feltárt várárok. Ma is láthatóak a várban állt templom alapfalai.
Présház étterem – az egyike a helyi népi építészet épségben maradt emlékeinek (mintegy 200 éves műemlék épület).
A protestáns templom előtti kopjafák a második világháború polgári, a Kossuth-erdőben lévő emlékmű pedig az első és második világháború hősi halottainak emlékét idézi fel.
A több mint 100 éves római katolikus templom.
A Szent István utcában lévő kápolna harangtornya a magyar szent koronára emlékeztet.
Bélatelep műemlékileg védett villasora az 1890-es években épült fel.
Várhegyi kilátó (korábban Berzsenyi-kilátó, 2012 óta „Várhegyi Széplátó")
Kalmár Péter emlékmű
Boros-kastély
Sipos-hegyi kilátó
Lányi Antal emlékoszlopa
Fodor András emléktáblája
Testvérvárosi park
Panoráma sétány
Valkó-kilátó
Kripta-villa
Kossuth-erdő
Szaplonczay Manó emlékoszlopa
Pál Mihály Balatoni szél című szobra
Turul-szobor (2010)

 Forrás: Wikipédia

 

Fonyódi séta....(1)

...mint mindig, először az apróságok...

Fonyód város Somogy megyében, a Fonyódi járás központja. Népszerű üdülőhely és kikötőváros a Balaton déli partján. Bélatelep és Fonyódliget tartozik hozzá.

 A Balaton déli partján, a Nagy-Berek mellett fekszik. A Sipos-hegyről és a Vár-hegyről gyönyörű panoráma nyílik a tóra. Évente több százezer ember hajózik át innen a túlsó partra. A kikötő bejáratánál kezdődik a Balatonban élő több mint 40 halfajtára horgászók szigete. Közigazgatásilag Fonyódliget, Bélatelep és Alsóbélatelep is Fonyód részét képezi. Utóbbi a város központjától mintegy két kilométerre, a Fonyódi-hegy nyugati lábánál fekszik, a Balaton partján. Hosszában húzódik a 7-es főút. Vasúti csomópont: itt ágazik ki a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalból (Déli Vasút) a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, ezenkívül saját kikötővel is rendelkezik.

....a vétkes...

...az történt, hogy, amikor felfelé tartottunk a Sipos hegyi kilátóhoz, ez a kút már akkor is "hívogatott" hogy igyak belőle. De ellenálltam ☺☺☺☺☺...visszafelé viszont már nem voltam ennyire elszánt... Hát ezután  egy több napig tartó - nem részletezem  - szenvedés következett. Lehet, hogy a víz nem volt  jó, vagy a rosszakaróim átka ért utol, összegezve nem kívánom senkinek ☺☺☺☺☺☺Ráadásul felfelé menet a térdem rendetlenkedett, és nem mertem megkockáztatni, hogy felmegyek a kilátóba, ezért a következő látképeket Jutka készítette, a gépemmel (csalás, tudom)

...távolban már látszik a következő célpont....

Fonyód környékén az első embercsoport már 17–18 ezer évvel ezelőtt megjelent. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozó lakosság látott el.

Nevét először Szent László király összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között'Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt.

 Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő. Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, mely eredetileg a tóti Lengyel családé volt, Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését. Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. A 19. század első felében Lengyel Julianna, báró Pászthory Menyhértné birtokában találjuk. 1856-ban az Inkey családé volt, később a báró Wodianer család birtokába került. A szabadságharc idején még 108 ember (zsellérek, uradalmi halászok) lakta puszta volt. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A lecsapolás, a halászat és a szőlőmű­ve­lés újabb családoknak jelentett megélhetést. A fonyódi pusz­ta évszázadokon át érintetlen lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

...és ideértünk, mikor megláttam a panorámát, már bántam, hogy a másik kilátót "kihagytam"

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándor orvosról kapta a nevét, aki tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s ők a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz. A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989-ben kapta meg.

Fonyódon – többek között – bölcsőde, óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképző iskola, ügyészség, bíróság, kulturális központ, könyvtár és múzeum is működik.
Forrás: Wikipédia

Egy kis évődés a kilátó alatti pihenőnél...