Ujra egy kis ládázás....(1)

Már régen geoládáztunk, ezért egy kisebb volumenű ládakeresést iktattunk be.

Wikipédia:

Tar község Nógrád megye Pásztói járásában. 

Foto: Sebő Jutka

Wikipédia:

 A település a Zagyva völgyében fekszik, Pásztó és Mátraverebély között; keletről a Mátra, nyugatról a Cserhát magaslatai veszik körül. Közigazgatási területén áthalad a 21-es főút, de az a belterületet elkerüli; a településközpont főutcája a 24 105-ös út, amely Tartól északra ágazik ki a 21-es főútból, a 36,850-es kilométerszelvénye közelében délnyugat felé, és a 2408-as útba csatlakozva ér véget, már Pásztó területén 

 

 Tar Lőrinc (1370 körül^] – 1426 után) magyar nemes a Rátót nemzetség nógrád megyei ágából, Luxemburgi Zsigmond király kalandos életű lovagja, egy ideig pohárnokmestere volt, akit a király hűségéért különösképp kedvelt. Életútja bepillantást enged nemcsak a korabeli Magyarország társadalmi viszonyaiba és politikai küzdelmeibe, hanem a korabeli Európa nagyhatalmi politikájába, valamint vallási életébe is. A kor újonnan kialakult divatja szerint elzarándokolt Santiago de Compostelába, valamint Szent Patrik purgatóriumához. Ez utóbbi útjáról, és az ott átélt látomásairól készült beszámolója a középkori latin nyelvű magyar irodalom becses emléke. 

 

 

 

Fennmaradtak Lőrinc udvarházának romjai , a Rátót nemzetség Taron, illetve Pásztón építtetett temploma , valamint fennmaradt egy Tari Lőrinc által írt levél. A Tari-családból származó Tari Margit nőül ment a kisnánai Komploti Jánoshoz. A kisnánai vár megőrizte a Tariak címerét is. 

 

 A ládáról itt olvashatsz bővebben!

 

 

 

 

Máriakálnoki Sarlós-Boldogasszony kegykápolna

Máriakálnokról így ír a Wikipédia:

Máriakálnok ősi búcsújáró hely, a Szigetköz egyik legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre, 5 km távolságra fekszik. Mosonmagyaróvárral 1928 óta vashíd köti össze a Mosoni-Dunán.

A település főutcája a Moson központjában az 1-es főútból kiágazó, és Halászinál az 1401-es számú szigetközi főútvonalra csatlakozó 1406-os út, amely révén szerves része a szigetközi gazdasági és turisztikai régiónak. A kisebb teherforgalom miatt az ezen a szakaszon már kiépített kerékpárosúton biztonsággal vezeti le a kerékpáros forgalmat.

1950-ben Halászitól Máriakálnokhoz csatolták Arak települést, amely azonban 1976 óta ismét Halászi része.

1264-ben fordul elő először neve egy okiratban, Kaal alakban, aki a terület birtokosaként szerepel. 1313-ban szőlővel beültetett földterület Kaal, de egy 1357-es okirat már a Kalnuk névformát használja. Ez valószínűleg a szláv eredetű régi „kálista” szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelentett. 1357-ben köznemesi családok birtoka volt a község. 1381-ben és 1451-ben már Gahling néven említik az okiratok a települést. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor lett német többségű a falu. Egyes vélemények szerint ezt a nevet a származási helyükről hozták az itt letelepedő németek. 

 1609-es adólista alapján 10 portája volt a településnek. 1647-es adat szerint az itt lakó magyarok mind kálvinisták, a németek lutheránusok, a horvátok katolikusok voltak, 1695-ben 4 német kivételével mind katolikusok. A magyar és német lakosság összlétszáma: 290 fő volt. 1701-gyel indult a kereszteltek anyakönyve, az esketetteké (házassági anyakönyv) 1706-tal, a halottak anyakönyve 1716-tal. 1713-ban külön lelkésze volt a falunak, de az nem tud magyarul. A hívők száma ekkor 550 fő volt, ebből 12 fő protestáns a többi katolikus. 1718-ban épült a plébánia. Ekkor az időben közel háromszázan lakták a települést. 1805-ös adatok szerint a hívők száma 604 volt. Az árvíz veszélye miatt a kápolna körül emeltetett töltést kiépítették a falu felé is. Az egész vidékről kellett a lakóknak földmunkát teljesíteni. 

 

Mosóház, Óbudavár....

Ha mást, és bővebbet szeretnél megtudni erről a helyről, akkor látogass el ide.

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Kecskeméti séta....(6)

 Wikipédia:

Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata több alföldi városra jellemző módon gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. Legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal, Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös utat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, melynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében: Kecskemét-Észak, Kecskemét-Nyugat és Kecskemét-Dél. Az autópálya a Kecskemétet elkerülő szakaszon (Kecskemét-Észak és Kecskemét-Dél között) díjmentesen használható volt 2014. december 31-ig, azóta díjköteles. Az autópálya 1988-ban érte el a várost Kecskemét-Északnál, ekkor még csak két sávon. 1996-ra készült el a 4 sávra bővítése, valamint a várost elkerülő szakasz. 1998-ban épült tovább Kiskunfélegyháza felé.

Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós DNY-ÉK irányú 441-es és 54-es főutak. A 44-es és 54-es főutak elkerülő szakaszok megépülésével nem térnek be a városba. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájárult az M5 autópálya megépülése.

A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni. Utóbbi tervezése folyamatban van, építése hamarosan megkezdődik.

A város autóbusz-hálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető, sugaras rendszerű. A város központjából (Széchenyi tér) gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal. Hátránya viszont, hogy a szomszédos városrészek közötti közlekedés a város központján keresztül, átszállással történik.

A távolsági buszállomás (Noszlopy Gáspár park) és az egyik helyi megállóhely közvetlen a vasútállomás mellett található, így könnyű az átszállás a különböző tömegközlekedési eszközök között. Kecskemét közösségi közlekedésének biztosítása a Kunság Volán Autóbusz-közlekedési Zrt. feladata, amelyet 79 autóbusszal lát el 44 autóbuszvonalon mintegy 40 000 utast naponta és éves szinten mintegy 11 millió utas tömegközlekedési igényeit kielégítve. 

...hát ennyi volt a kecskeméti séta. 

Étkezési helyek. mi kettőt próbáltunk ki, az egyik a Cifra Palota közelében, egy gyorsétkezde, a másik az Aranyhomok szálloda gyorsétkezdéje, ez utóbbi jobbnak bizonyult ☺☺☺☺☺

Kecskeméti séta....(5)

Wikipédia:

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Kecskeméten a lakosság több mint fele (75,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (59%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 63 035 fő, míg a görögkatolikusok 489 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (14 976 fő) és evangélikusok (1384 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (71 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 57 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (11,6%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 12,2%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Kecskeméten a lakosság fele (53,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (40%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 44 241 fő, míg a görögkatolikusok 346 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11 390 fő) és evangélikusok (1305 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (75 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 70 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során a zsidó és az ortodox valláson kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (29,6%), tíz év alatt majdhogynem triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 17,3%-a vallotta magát.

Jelentősebb ipari hagyományokkal nem rendelkezik Kecskemét. Nagyipara - a földrajzi adottságoknak köszönhetően - az élelmiszer-feldolgozásra épült (konzervipar, szeszfőzés, malomipar stb.). Az első konzervüzemet a századfordulón, a másodikat az 1920-as évek elején alapították. E kettő 1957-ben egyesült, a ma már több tízezer vagon nyersárut dolgoz fel. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Zománc- és Kádgyár alapítása is több mint száz évre nyúlik vissza. 1945 után nemcsak bővítették, és korszerűsítették ezeket az ipartelepeket, hanem új objektumok egész sorát hozták létre. Így született meg a Szerszám- és Gépelemgyár, a Reszelőgyár, a Magnetofongyár, a hidroglóbuszairól nevezetes Fémmunkás Vállalat, a mezőgazdasági gépeket előállító nagyüzem, az Irodagépipari és Finommechanikai, a Szék- és Kárpitosipari, az épületasztalos- és Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Petőfi Nyomda, valamint a házgyár. 1990 óta új gyárak is alakultak: Csokoládégyár, Smack… stb.

A tizennégy eddig betelepült cég közül járműipari szolgáltatással 6, élelmiszeripari termeléssel, raktározással 5, környezetvédelmi szolgáltatással 2, elektronikai termékek gyártásával 1 cég foglalkozik.

2008. június 18-án a német Daimler autógyár bejelentette, hogy 800 millió eurós költségen Mercedes-Benz gyártóbázist hoz létre Kecskeméten. A beruházás, mely az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása volt, 2012 óta 4000 embernek^[forrás?] biztosít közvetlenül munkát (és további 10000-nek a beszállítókon keresztül), 500 milliárdos árbevételt és 100 000 db személygépkocsi éves gyártását tervezi. 2016.július 29-én a német autógyártó bejelentette második gyártóbázisának megépítését Kecskeméten, melyet 1 milliárd euróból valósítanak meg. A második gyár karosszéria összeszerelő üzemből és egy ipari parkból állna ahol további 2500 embernek biztosít munkalehetőséget.

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

.....folytatjuk....

Kecskeméti séta....(4)

Kecskemét lakónépessége 2011. január 1-jén 111 411 fő volt, ami Bács-Kiskun megye össznépességének 21,4%-át tette ki. Kecskemét, Bács-Kiskun megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 345,4 ember volt. Kecskemét népesség korösszetétele kedvező. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 22%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Kecskeméten kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 138 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.^[18] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,5%-a, mintegy 4 976 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben. 

Kecskemét népessége 1983-ban érte el a 100 000 főt, napjainkban az ország 8. legnépesebb városa, népességszáma évről évre növekszik. Ennek oka az, hogy a születéseknél nagyobb számú halálozás okozta népességfogyást ellensúlyozza a városba irányuló bevándorlás. Kecskemét népességének csökkenése 1950 és 1952 között volt a legjelentősebb amikor is 9 szatellittelepülés (Városföld, Hetényegyháza, Bugac, Lakitelek, Nyárlőrinc, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Szentkirály) vált ki a megyeszékhely területéből. A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 30%-a (kb. 170 ezer fő) él. A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 000 fős népességre terjed ki. A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekszik.

A demográfusok prognózisai szerint a városban történő hatalmas ipari és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően az elkövetkezendő években, akár 15-20%-kal növekedhet a megyeszékhely lakossága. Számítások szerint a mai 111 411 (2011) lakosú nagyvárosból 2030-ra megközelítőleg 120 000 lakosú város lesz,^[19] ami így a hetedik helyet foglalná el az ország legnépesebb városainak listáján, ahol jelenleg nyolcadik a sorban.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló kecskemétiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus. 

Foto: Sebő Jutka

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 107 749 fő volt, ebből a válaszadók 104 401 fő volt, 102 314 fő magyarnak, míg 899 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 472 fő német, 171 fő szlovák és 95 fő ukrán etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 111 411 fő volt, ebből a válaszadók 99 405 fő volt, 94 429 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (1 216 fő) és az oroszok (181 fő) száma nőtt. A szerbek (167 fő) száma megkétszereződött, a németeké (1441 fő) megháromszorozódott, míg a román nemzetiségűek száma megnégyszereződött az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Kecskeméten él a legtöbb magát orosznak és románnak valló nemzetiségi.

Foto: Sebő Jutka

 

Foto:Sebő Jutka

Foto:Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

 Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” és az „új” hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók – a zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza – a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei. Az egymáshoz közel álló templomok tornyaihoz a századfordulón épült házak játékosan megformált csúcsos tetői társulnak. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innen látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa.^[27] Kecskeméten kapott magyar állampolgárságot az utolsó budai főmufti, Durics Hilmi Huszein. 

Foto: Sebő Jutka