A Budai Várnegyedben jártunk...(3)

 Wikipédia:

1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527 júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király török katonai segítséggel visszafoglalta

1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben, 1542-ben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet^[forrás?]. 

1598-ban Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nadasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. Russwurm Hermann Kristóf császári tábornagy sem tudta elfoglalni, sem 1602. október 2. – november 15. között, sem a következő évben, 1603-ban. 

 

1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel által vezetett második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. 

A várban szabadrablás folyt, tűzvész pusztított, a lakosságot nagy részét lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. A területre leginkább németajkú lakosságot telepítettek be.

 

1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgei Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. 

 A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert Bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

 1944–45-ben, a második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. A kormányzati, közigazgatási funkciójú épületek miatt komoly célpontnak számított. 1946-ban kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A második világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. A műemlék épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy éppen a Kádár-korszakra jellemző hiánygazdaság és a szűkös költségek behatárolt mozgástere miatt új, egyszerűbb homlokzati kialakítással építették vissza. (Ekkoriban építészeti szempontból számos esetben a dualizmus kori helyett a barokk és a klasszicista, összességében leginkább a középkori állapot szerinti helyreállításra törekedtek.) A foghíjtelkekre modern, vasbeton vázas épületek kerültek.^[7] A Várnegyedben a 2010-évektől visszaköltöző kormányzati központ szerepig a lakófunkción kívül elsősorban a turizmus és másodrészt a kulturális jelleg dominált.