Néhány adat a Wikipédiából:
Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta örök szállásul, ahol favárat építtetett 1142-ben. A Hédervári család nyolc évszázados kapcsolata a településsel – minden ellentmondásossága ellenére – elválaszthatatlan volt.
Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat
építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély
parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV. Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség
miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga
visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk
formáját a 18. század második felében nyerte el, majd később a 19.
században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta,
de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét.
A kastélyt körülvevő angolpark Bernhard Petri személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa.
A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a
legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti
torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. 1534-ben Bakics Pál lerombolta, a köveit pedig elhordatta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése