Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú, iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokás nevezni. Népessége 2014-ben 28 412 fő volt,[4] és ezzel a megye második legnépesebb településének számít.
Esztergomot már a történelem előtti időkben is lakták. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek neve Salvio Mansio volt. A városban Marcus Aurelius is megfordult, aki itt írta az Elmélkedések 12 fejezetét. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Valószínűleg itt született, keresztelkedett és koronázták királlyá fiát, Istvánt, aki a várost érseki székhellyé tette.[5] Egészen 1242 teléig, a tatárjárásig királyi székhely. A város a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát, számos király, Európa szerte elismert tudós és művész is megfordult itt, majd a török 1543-ban elfoglalta, és a birodalma végvárává tette. A várost 1683-ban foglalta vissza véglegesen Sobieski János lengyel király a párkányi csata során. Miután a 19. századra az érsekek visszatértek a városba, elkezdték építtetni a főszékesegyházat. 1895-ben megépült a Mária Valéria híd, ami összekötötte a várost Párkánnyal, és még ebben az évben egyesült a közeli településekkel, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. A hidat a második világháborúban felrobbantották. Esztergom 1952-ig maradt megyeszékhely. Az ezredfordulót követően 2001-ben újraépült a Mária Valéria híd, majd a város 2003-ban a megalakuló Ister-Granum Eurorégió központja lett.
Esztergom kedvelt idegenforgalmi célpont, 2014-ben másfél millió turista választotta úticéljául.[6] A város az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. Az esztergomi bazilika Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyar reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna. A városnak van a leggazdagabb egyházi kincstára az országban, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik. A Keresztény Múzeum
az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik
leggazdagabb egyházmegyei múzeuma. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője is, 1936-tól az ittei repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltástól 2012-ig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye.
Továbbiak: itt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése