Erkély kétféle van: nyitott erkély, melyet franciás elnevezéssel
leginkább balkonnak neveznek és csukott erkély, melyre röviden csak az
erkély elnevezést használjuk. A nyitott erkély vagy balkon az épület
homlokzatán kiugró kő-, vas-, vagy falemez,
melyre a szobákból egy-vagy több ajtón át (az erkélyajtón) kilépni és
rajta a szabadon tartózkodni lehet. Szintén kő-, vas-, vagy
fabalusztráddal van ellátva és a lemezt oszlopok, gyámkövek vagy
kariatidok tartják. A rövidebb, 1-3 ablak előtt fekvő nyitott
erkélyekkel a rizalitokat ékesítjük, vannak azonban az egész homlokzat
hosszában végigfutó nyitott erkélyek is; ez utóbbiakat különösen Franciaországban szeretik alkalmazni. Fából való nyitott erkélyeket a 19. században
csak villaszerű építkezéseknél terveztek. A kőből készült nyitott
erkélyek balusztrádjai az épület stílusához alkalmazkodnak, ha pedig a
nyitott erkélyek bronz- vagy vasrácsozatű mellvéddel bírnak, úgy e
rácsot többé-kevésbé díszesen képezik ki, sokszor részben aranyozzák.
A szorosabb értelemben vett erkély, vagyis csukott erkély, az épület
homlokzatán egy vagy több emelet magasságában végignyúlva ugrik ki, és
ritkán szélesebb 1-2 ablakköznél. Elől és néha oldalvást is ablakai
vannak.
A csukott erkélyt tarthatják egy vagy két, a falból kiugró vagy
egészen szabadon álló oszlop, gyámkövek, kariatidok vagy
párkánytagozatok. Az oszlopon nyugvó gömbölyű (angolul bow-window) vagy
több szögletű csukott erkélyek inkább a csúcsíves stílusban (lásd
egészen szép példáját ennek a vajdahunyadi várban és a prágai Carolinum
erkélyében) és a korai német reneszánszban
voltak használatosak, mig a kései reneszánsz és a modern építészet
inkább gyámkövekkel tartja azokat. Az erkélyt gyakran az épület sarkára
is teszik, mely esetben az fölül legtöbbnyire toronyalakot kap.
A csukott erkélyek használata a keletről jött hozzánk és Európában különösen a középkori gazdag német városok, mint pl. Nürnberg, Augsburg, stb., hazánkban pedig a szepességi
városok alkalmazták előszeretettel. Az újabb német
reneszánsz-homlokzatoknak is majdnem elkerülhetlen kelléke az erkély.
Színházakban néha az első emeletsor közepe erősen kiugrik a földszint
fölé; ez esetben a kiugrást is erkélynek nevezik és ülőhelyeit
erkély-székeknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése