Komárom városát a honfoglalás után, a 11. században alapították, habár a Duna jobb partja már rómaiak által is lakott volt. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265. április 1-jén kapta meg. A város a török hódoltság idején végvár volt, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök ezután fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került a Habsburg Birodalom és Magyarország csapatai között. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A trianoni
határ miatt 3000 km²-es vonzáskörzetének csaknem felét elveszítette,
amely jelentősen visszavetette a fejlődésben. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.
Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet. Komárom legfőbb nevezetessége a várost körülölelő erődrendszer, amely szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése