Szarvason, egy geoverseny kapcsán jártunk. Hogy mi az a geocaching, arról a legjobb, ha itt tájékozódol.
Magáról a versenyről pedig itt olvashatsz.
Ha a verseny színhelyét, magát Szarvas városát szeretnéd felülről látni, nézd meg ezt a videót.
Minden versenyről készül egy nagyon érdekes animáció, mely a versenyzők mozgását követi nyomon.
Itt megnézheted az animációkat, mindhárom kategóriáról
Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.
Megközelíthető közúton (Békéscsaba vagy Kecskemét felől) a 44-es főúton, illetve (Gyomaendrőd felől) a 443-as főúton; vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Halászlak és Sirató között található.
A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar
leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas
keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13.
század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település.
Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László
király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt
írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére
vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és
más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat
építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és
felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a
réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki
jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt,
akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben
letelepültek száma mintegy 300-at tett ki. A 18–19. század fordulóján Tessedik Sámuel
megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági)
iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost,
kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét,
megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési
technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a
gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára,
felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.
1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban
részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos
kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a
szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak.
A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban
a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket
hirdeti, vitéz Székely Károlynak márványból és bronzból készült
alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború
után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919
áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a
menekülő direktórium
nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket
vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb
szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként
üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az
1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé
fogja majd sorolni.
A második világháború
után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé,
Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezik meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.
Itt született 1923-ban Melis György, az operaház magánénekese, Liszt Ferenc-díjas, háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész.
Számos híresség közül - itt találod őket - kiemelném Levius Ernőt, akiről a Tudósnaptárban olvashatsz
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése