Balatonszárszó nagyközség Somogy megyében, a Siófoki járásban. Első írásos említése 1082-ből származik. 1922 előtt Szárszónak hívták. 1973-ban nagyközséggé nyilvánították. A település neve egybefonódott a költő József Attila halálával.
Szárszó neve feltételezhetően az 1082-ből ismert szárazaszó (száraz völgy) szóból ered, amelyet akkor Zarrosozow alakban írtak. Ez a név az idők folyamán egyszerűsödött. Más vélekedés szerint a település névadója Szár László Árpád-házi herceg, akit egyesek Koppány vezérrel azonosítanak.
19. századi térképeken már mindenhol a Szárszó név szerepel, amit 1922-ben toldottak meg a Balaton előtaggal.
A terület már az újkőkorszak korában is lakott volt. Ettől kezdve valamennyi korból található több-kevesebb régészeti emlék.
Első írásos említése Zarrosozow írásmóddal 1082-ből
származik, bár az akkori falu a maitól 1 km-rel délebbre feküdt. A
középkorban a tihanyi apátnak és a veszprémi káptalannak is voltak
birtokai a faluban. Balatonszárszó múltjának megismerésében nagy
jelentőséggel bír a 2001. év, amikor az M7 autópálya építésének kapcsán
sor került a tervezett nyomvonal régészeti feltárására. Az ásatás során
felszínre kerültek a középkori falu emlékei és a település 13. században
épült és a 18. század
végéig fellelhető templomának alapfalai, illetve a templomban és annak
közelében temetettek középkori mércével mérve gazdag sírjai, az un.
Kiserdei dűlőben, ami a későbbi török korban többször is szinte teljesen elnéptelenedett.
Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése