Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop:
'mocsár') minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén
álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras
rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott, amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.
A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal).[17] A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magányos szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve szintén Peć, ami szerb nyelven annyit tesz, barlang.
A város középkori latin neve Quinque Ecclesiae (azaz „öt templom”) volt. Ennek korábbi előzménye a Quinque Basilicae („öt bazilika”) változat volt, amely már egy 871-es frank dokumentumban szerepel. Az elnevezés a város öt ókeresztény kápolnájának romjaira utalt. A német Fünfkirchen és a szlovák Päťkostolie (mindkettő jelentése „öt templom”) a latin mintát követi.
Horvátul a város hivatalos neve Pečuh. Több faluban más alakokban
használták Pečuj (nagyhajmási), Pečuv (hercegszántói), Peču (kökényi),
Petocrikva (szentpéterfai) A város neve németül: Fünfkirchen, szerbül: Печуј/Pečuj.
Pécs Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Magyarország déli megyéje, Baranya központjában. Északról a Mecsek határolja, délről sík vidék. Pécs szénbányászati múltja jelentős. A Mecseki Karsztvíz méltán híres a benne egyensúlyban lévő ásványanyag tartalma miatt.
Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból
kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A
fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti
és tisztítja a város levegőjét.[18]
A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél
felől, a Pécsi-síkság átlag 120-130 méter közötti magasságából hirtelen
emelkedik 400-600 méter magasságig. A Nyugati-Mecsekben található Jakab-hegy 592 m magas, közvetlen Pécs felett a Közép-Mecsekben a Tubes 612 m, a Misina 535 m.[19] A településrészek átlagosan 200–250 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire, vonatkozik ez Pécsbányára, Mecsekszabolcsra, Vasasra és Somogyra
is. A szőlőterület egy viszonylag keskeny sávra húzódott vissza. Az
erdősült részek általában 300 méterről indulnak. A Mecseket több völgy
tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek
nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az
ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, az pedig a Drávába torkollik.
A Mecsek barlangjaiban már 60-80 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek, a Makár-hegy körülbelül hatezer éves neolitikus településnek adott otthont, a Jakab-hegyen pedig kelta sáncrendszer állt. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117-138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. A római vízvezeték egyes részei a mai napig láthatóak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése