8 nap...több ezer fénykép...sok élmény...Cyprus...(6)

...sok-sok tenger...

 ☺☺☺☺☺

...néhány elszánt fürdőző...

...egy kis Wikipédia:

A sziget eredeti lakosságát „eteociprusi” néven illetik a ciprusi történelemmel foglalkozó források. Homérosz is utal rájuk mint nem-hellén nyelvűekre. E népesség, számos invázió és hódítás ellenére egészen a Kr. e. 4. századig fennmaradt a szigeten.
Az ókorban Ciprus sokat profitált az itt felfedezett rézbányákból, és a sziget nyelvileg is összefonódott a rézzel: sok nyelvben a fém megnevezése (cuprum, copper, cobre, купрум stb.) és a sziget neve között rokonság fedezhető fel. A rézbányák közelében a sziget lakói lakóházakat és – a külső támadásokkal szemben – kisebb erődítményeket építettek. A bronzkor során újabb népesség áramlott a szigetre: kutatások szerint a ciprusiak anatóliai, indoiráni népekkel kerültek ekkor rokonságba. A beáramlás a szigetlakók kultúrájában, szokásaiban is változásokat hozott. Ekkorra tehető a sziget nevének kialakulása is: a görög Küprosz név az akkád KPTR azaz kapturrūm (asszír kab/p-kûr-u(m)) szóra vezethető vissza, ami tárolóedényt vagy tárolóhelyiséget jelent. Ez a név a kereskedelemben, főleg a rézkereskedelemben betöltött szerepére utalhat az óasszír kereskedelem korában. Elképzelhető, hogy az anatóliai Kaptara település nevével is kapcsolatban van.
A korszak kezdetén a települések terjeszkedtek, a terület benépesült az északi tengerparton, illetve a belső területeken is. A korábbi iglu-szerű kunyhókat felváltották a belső falakkal több helyiségre osztott, négyszög-alaprajzú házak. Ezek alá az épületek alá már nem temetkeztek, a szigeten megjelentek a temetők, nekropoliszok. A lakosság a korábbi vadászó életformáról áttért a földművelésre.

...megint tenger...