Lassan...: 8 nap...több ezer fénykép...sok élmény...Cyprus...(28)

2018. április 22., vasárnap

8 nap...több ezer fénykép...sok élmény...Cyprus...(28)

A túrázásról és az útvonalakról így írnak itt:

A sziget északnyugati csücske az Akamas félsziget a természetes vadon területe, ahol a fenyővel borított sziklák merítkeznek a türkizkék vízbe. Szaggatott partján sziklás részek, hegyfokokkal tarkított szakaszok és homokos öblök váltakoznak, a lélegzetelállító szépségű terület ősi békességet sugárzik.

Az ösvények hálózata, köztük az "Afrodité", vagy az "Adonis" csodálatos látványt kínál a Földközi tengerre. A természetjáró túrák a tengerszint közeléből indulva szentjánoskenyérfa, masztix és eukaliptusz erdőkön át emelkednek a boróka és fenyőerdőkig. Az úton endemikus növényeket, például ciprusi orchideát, tulipánt és sáfrányt láthatunk.

Tavasszal, vagy ősszel vándormadarak százai húznak el a fejünk felett, hiszen a sziget az Európa, Ázsia és Afrika közti útvonalon fekszik. Érdekes geológiai képződmények is találhatók itt, a keskeny és mély völgyektől, barlangoktól és szigetecskéktől például az Avakas szurdokig. Ez a sziget endemikus növényfajtákban leggazdagabb területe, itt található többek között a ciprusi tulipán, míg az Akamas félsziget nyugati partjának homokos részei a közönséges levesteknős és a cserepes teknős fontos szaporodó területe.

Mi az Afrodite útvonalat választottuk, pontosabban annak egy részét....☺☺☺☺☺

Foto: Sebő Jutka

Ez itt Aphrodité fürdője. Aphroditéről kering néhány legenda, például a Wikipédia így ír róla:

Aphrodité (ógörögül: Αφροδίτη „a habokból kiemelkedő”) a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában. A római mitológiában a késői köztársaság korában Venusszal azonosították, de a hasonlóságuk csak felszínes. Az etruszk mitológiában Turan a hozzá hasonló. Maguk a görögök inkább az óegyiptomi Hathor istennőhöz hasonlították. Valószínűleg Atargatisz istennő ciprusi változata terjedt el a görögség körében Aphrodité néven, erre utal gyakori alternatív neve, Küprisz (a „ciprusi”), amely az eredeti, régebbi neve, ekkor az „aphrodité” jelzőként funkcionált. Emellett Kütherea elnevezése is ismert, amely Küthéra (ma Kíthira) szigetére mutat. Az Atargatisz-kapcsolatot a vizek jelentős szerepe, a tükör mint attribútum, valamint az Istárhoz hasonló termékenység- és szépségvonatkozások mutatják.
Születéséről kétféle monda létezik. Az egyik mítosz szerint akkor született, amikor Kronosz sarlójával kasztrálta apját, Uranoszt. Ettől a tenger habot vert és hullámzott, és a habokból kagylóhéjon kelt ki Aphrodité, akinek szépsége elvakította az Olümposzt. Az istennő neve is születésére utal, hiszen az „aphrosz” szó görögül „hab”-ot jelent. Ciprus szigetén Petra tu Rumiunál lépett partra, amit Aphrodité sziklájának neveztek el. A legenda szerint mikor kilépett a partra, amerre járt, lába nyomán csodás növények és fák keltek ki a földből. Ezeket az Aphrodité növényeinek nevezett gyümölcsöket, virágokat és illatszereket (kékvirágú lótusz, mirtusz, gránátalma, menta stb.) különösen alkalmasnak tartják a szerelmi vágy fokozására (afrodiziákumok). Ezt a változatot őrizte meg Hésziodosz az Istenek születése című művében.
Más legenda szerint Zeusz és Dióné lánya, Homérosz is így említi eposzaiban.