Még sohasem jártam Fóton, illő volt, hogy egy kicsit körülnézzek. Találtunk egy jó kis parkolót, az éppen bontás alatt lévő jégpálya mögött.
Nézzük előbb mit ír a Wikipédia:
Fekvése: A Gödöllői-dombság peremén, Budapesttől északra 17 km-re található. A fóti dombok az Északi-középhegység nyugati nyúlványai. Nyugaton Dunakeszi, északkeleten Csomád és Veresegyház, keleten Mogyoród, délen pedig Budapest a legközelebbi település. Legmagasabb pontja a Somlyó-hegyen található, ami 287 m-rel fekszik a tengerszint felett.
Nevének eredete: Több feltevés is van erre. A Fót elnevezés legelőször személynév formájában szerepel egy pannonhalmi adománylevélben 1152-ből.
A következő oklevél, amelyikben Fótot említik, a váradi káptalan
jegyzőkönyvéből való, ez 1219-re tehető. Itt vitatott az, hogy hová esik
ez a Fót nevű település. Egyesek szerint a Heves megyeiről
van itt szó. Ám vitatkozásképpen, a váradi jegyzőkönyvben váci ügyet is
tárgyalnak, amely Pest megyei település. Ebben a következő olvasható:
"1219. A váradi káptalan bizonyítja, hogy miután Folth falubeli Gábor
BAGYA falu lakosait Pet, Terpe, János és Sicia jobbágyokat fia
meggyilkolásával vádolta, akiket Miklós nádor pristaldusával Seureg
falubeli Ymarddal Váradra küldött. Itt Pet, Terpe, és János 17 márkát
adott Gábornak, Sicia pedig esküvel tisztázta magát. Váradi Registrum
189." A következő oklevél, amelyben Fótról mint a fóti nemesekről van
szó, 1261-ből való, IV. Béla királyunk egyik oklevelében.
1353-ban is említik Folth formájában Fótot Nagy Lajos király uralkodása
alatt.
A népnyelv Fót elnevezését 1074-re teszi, a mogyoródi csata
emlékeképpen. A csata győztese, Géza (legyőzte unokatestvérét, Salamont,
mert Salamon túlságosan az idegeneket pártolta) letekintett a
hegyoldalból, és látott egy települést. Megkérdezte a harcosait, hogy
"mi az a folt odalenn?". A másik elképzelés szerint a csata során Géza
nadrágján egy lyuk tátongott, és azt a "lenti település" egyik lakója
varrta meg. "Fót nélkül Magyarország lyukas lenne."
Egy kezdeményezés, mely már több helyen is sikert aratott. Van egy kis szépséghibája, hogy csak fóti szerelmespároknak szól 😞😞😞😞😞
Úgy látszik, hogy volt aki a "szerelmespárok" kifejezést nem a klasszikus értelemben gondolta, hanem tudomására adta mindenkinek, hogy ő másba szerelmes ☺☺☺☺☺
Fót és környéke az itt folytatott régészeti feltárások szerint az újkőkor óta folyamatosan lakott volt. Fót határát is keresztülszeli az Alföldet északról és keletről körülvevő, a szarmaták által 324 és 337 között épített sáncrendszer, az úgynevezett Csörsz árka is. A település keleti részén pedig népvándorlás kori temetőt tártak fel.
Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1219-ben említette.
A település a török hódoltság
idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító
háború idején vált átmenetileg lakatlanná. Ekkor lakatlan pusztának
nyilvánították, az időszak véget értével viszont újra benépesítették.
A Rákóczi-szabadságharc
alatt azonban ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már újra lakott
helynek írták le. A lakosság számának növekedése részben spontán
betelepülés, részben szervezett betelepítés eredménye volt. Elsősorban
evangélikus családok költöztek a településre.
1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György
gróf országbíró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával a
gróf Károlyi családra szállt az uradalom. A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években, és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós
tervei szerint a katolikus plébániatemplomot. 1951-ben Kisalagot Fóthoz
csatolták, 1970. április 1-jén Fótot nagyközséggé nyilvánították. Nem
sokkal az EU csatlakozás után, 2004. július 1-jén Fót városi címet kapott.
Találtunk egy érdekes kutat. Felénk is volt ilyen, ha jól emlékszem csak két nyáron birkózott meg a turisták rohamával, és hasonló sorsra jutott. Azt gondolom, hogy itt is járt néhány ügyeletes zseni, akiknek más az elképzelésük a szépről, jóról, praktikusról. 😞😞😞😞😞
Régifót:
Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és
déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen öreg és újonnan épült
lakóházak egyaránt megtalálhatóak.
Ebben a városrészben található a város történelmi központja a Kossuth
Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének
környékén. Itt található a Katolikus Plébániatemplom, a Református és
az Evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont, illetve az
Önkormányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr- és vásárlási
igényeket elégít ki, a helyszínen a lakóházak elhelyezkedése kevésbé
jellemző.
Fót legnagyobb nyaralótérsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a
terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el.
...folytatjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése