Hévvel indultunk Gödöllőre. Átutazóban már jártam ott, de magát a várost nem ismertem részletesebben...
Wikipédia:
Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.
A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.
A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal
birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a
református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része
Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés
után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga
banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az
éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel.
Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend
van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon
közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.
Foto: Sebő Jutka |
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
Foto: Sebő Jutka |
A második világháború
után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy
része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális
Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.
1989-ben Cservenka Ferencné
– a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések
meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak
formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban
aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő
lemondott mandátumáról.[8]
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezte
Foto: Sebő Jutka |
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos
ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a
20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár,
amely kezdetben a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregységeként működött,
majd az 1970-es évek elején katonai vezetés alá került, és ezután
részben itt folyt a Magyar Néphadsereg páncélos és egyéb járműveinek
javítása.
Foto: Sebő Jutka |
....folytatjuk.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése