Lassan...: Nagykőrös....(5)

2019. május 9., csütörtök

Nagykőrös....(5)

Kocsér.....ládakeresés közben....

...Kocsér...
Mit ír a Wikipédia:

Pest megye legdélibb Jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.

Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű.

Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt.

Foto: Sebő Jutka

A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.
Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.