Athén...négy nap...több mint 1300 fénykép....több mint 50 hangfelvétel...(3)

Visszatérve egy kicsit az építkezésre, az az érzésem, mintha a hatóságok azt keresnék, hogyan lehetne minél jobban kihasználni a rendelkezésre álló teret, és a hely adta lehetőségekhez keresik a megoldást. Íme egy érdekesség: ha az erkélyen akarsz grillezni ☺☺☺☺☺(máshol nagyon nem is lehet)
Most nézzünk egy kis Wikipédiát:
Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül. Athén majdnem folytonosan lakott volt a legutóbbi legalább 3000 évben. Az ókori görög világ vezető városává vált az i. e. 1. évezredben. Az i. e. 5. században elért kulturális vívmányai lefektették a nyugati civilizáció alapjait. A középkorban Athén először lehanyatlott, utána a Bizánci Birodalom idején magához tért. Athén viszonylagos virágzásban volt a keresztes háborúk idején, hasznot húzva az itáliai kereskedelemből. Az Oszmán Birodalom alatti hosszú hanyatlása után a 19. században újra felemelkedett mint a független Görögország fővárosa. 

Athén antik neve Athénai (Ἀθῆναι) volt, ami többes számú alak, mert több falu egybeolvadásából született. A névnek nincs határozott görög etimológiája. A görögök úgy gondolták, Athéné istennőről kapta a nevét, de az is éppoly elképzelhető, hogy az istennő kapta a nevét a városról. Athén története a neolitikumban kezdődik, mint egy dombtetőn levő erőd az Akropoliszon ("magas város"), valamikor az i. e. 3. évezredben. Az Akropolisz egy természetes védhely, ami ellenőrzése alatt tartja a környező síkságot. A település mintegy 8 kilométerre volt a Szaróni-öböltől a szárazföld belsejében egy dombokkal körülvett termékeny völgyben. Keletre fekszik tőle a Hümettosz-hegy, északra a Pentelikon és a parti síkság, ami egy kicsit átnyúlik nyugat felé is. A Kephiszosz régen átfolyt a városon, ami nagyon kis területet foglalt el a modern nagyvárosi Athénhoz képest. A fallal körülvett antik város kelet-nyugati irányban mintegy két kilométerre nyúlt, észak-déli irányban pedig valamivel kisebb volt. A városnak nagyjából az Agora volt a centruma, aminek közvetlen déli szomszédja volt az Akropolisz. A Pnüksz domb, ahol az athéni népgyűlés összejött, a város nyugati végén volt.
A legfontosabb vallási helyszín A Szűz Athéné temploma, a Parthenón volt az Akropolisz tetején, aminek látványos romjai ma is megvannak. Két másik fontos helyszín volt Hephaisztosz temploma – ami ma is jórészt érintetlen – és az Olümpeion, az Olümposzi Zeusz temploma – valaha Görögország legnagyobb temploma, ma rom –, amelyek szintén a falakon belül voltak.
A csúcson, az i. e. 5. században és az i. e. 4. században Athénnak és a falakon kívül fekvő elővárosainak együtt valószínűleg mintegy 300 ezer lakosa lehetett. Ezek nagy része rabszolga és metoikosz (letelepedett külföldi) volt, akiknek nem voltak politikai jogai, és fizettek – egy ideig – az Athénban való letelepedésért. Valószínűleg legfeljebb 10-20% lehetett felnőtt férfi polgár (politész), akiknek joga volt részt venni és szavazni a népgyűlésen, valamint hivatalt viselni. Nagy Sándor hódításai után a város lakossága csökkenni kezdett, ahogy a görögök keletre költöztek új hellenisztikus birodalomba.

Foto: Sebő Jutka

És akkor irány az Akropolisz.
Az Akropolisz látogatása minden hónap első vasárnapján ingyenes, váltanod kell ugyan jegyet, de ez csak azért kell, hogy az elektronikus kapuk megnyíljanak előtted.