 |
| Foto: Sebő Jutka |
Wikipédia: Az egész telep megtervezésénél kiemelkedő fontosságú volt a környezetnek
a közösség életére gyakorolt várható hatása, ezért a főteret mint
kiemelkedően fontos területet, külön pályázat alapján akarták
megépíteni, amit Kós Károly
mint meghívott építész nyert meg. A teret körülvevő utcák sugaras
rendszerét a központba vezető nyolc bekötőút alkotta. A teret a Heintz
Béla által jóval később, 1930-ban elkészült katolikus templom zárja le. A
főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Károly
tervezte. A kor neves építészei közül szép épületet tervezett Schodits
Lajos,[3] Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is. Néhány évvel később a tér 6. sz. épületét Wälder Gyula neobarokk jegyeket viselő épülete, majd Györgyi Dénes
a tér 5. száma alatt, már későbbi kort idéző lakóháza követte.
Figyelmet érdemel az 1912-ben felépült rendőrségi épület, amely szintén
Schodits Lajos és Eberling Béla alkotása. A központban – ahol főleg
tisztviselők laktak – üzletek sorakoztak, melyek többsége a mai napig
boltként üzemel.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka: ...az őrség... |
A koncepciónak megfelelően a negyed építésekor ötvenezer fát ültettek
el, a Fő teret (az 1970-es években Petőfi tér volt a neve, majd 1987-től
Kós Károly nevét vette fel) virágokkal ültették tele, és a
telepgondnokság kertészete a beköltöző lakóknak saját kertjük
benövényesítésében és permetezésében is segédkezett. Mivel a homokos
talaj jó volt a csonthéjasoknak, összesen tizenhatezer gyümölcsfát ültettek el, lakásonként négyet. A kerítések mellé sok helyen ribizlibokrok kerültek. 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy átlagban az éves lakbér négyszeresét hozta vissza a lakóknak.
Jellemzői
A telep az Ebenezer Howard nevével fémjelzett kertvárosmozgalom (Garden city movement) egyetlen magyar példája.
A kisméretű telkekből álló telep településszerkezete szabályos, mértani alapú.
A mértanilag kijelölt Fő térre Kós Károly erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput tervezett. A teret a Heintz Béla által 1930-ban tervezett Wekerlei Munkás Szent József-templom[5] zárja le, amelynek tornyáról messziről megállapítható a központ helye.
A kisméretű telkekből álló telep településszerkezete szabályos, mértani alapú.
A mértanilag kijelölt Fő térre Kós Károly erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput tervezett. A teret a Heintz Béla által 1930-ban tervezett Wekerlei Munkás Szent József-templom[5] zárja le, amelynek tornyáról messziről megállapítható a központ helye.
A Zrumeczky-féle
nyugati kapu Wekerletelep talán egyik legismertebb, legjellegzetesebb
épülete. A legjobban tükrözi a népi építészeti hagyományokat. Sok
terméskő, rönk és gerenda alkotja a kaput. A kapu főbejárata háromszög
alakú faépítmény, mely hangsúlyozza az alatta futó út kiemelkedő
szerepét; ehhez kapcsolódik két oldalról egy-egy kisebb kőépületrész,
amelyek alagsorai szintén átjáróként funkcionálnak a gyalogosok számára.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése