a Wikipédia a következőket írja:
A Petrits Mézeskalács Múzeum 1825 óta foglalkozik sütemények,
gyertyák és egyéb finomságok készítésével. Nagy hangsúlyt fektetnek a
magyar hagyományok ápolására, minél inkább meg akarják ismertetni az
emberekkel termékeiket. Hazai alapanyagokat dolgoznak fel, hazai piacra.
Napjainkban a hatodik generáció két tagja is készíti a
mézeskalácsokat, gyertyákat. A vállalkozás jelenleg 5 fővel működik. A
termékek kézzel készülnek, kor minőségi szempontjait figyelembe véve,
HACCP minősítést működtetnek.
A mézeskalácskészítés történetét 1772-ig tudja a család visszavezetni.
1772-ben születik meg Petrits János, aki kötélgyártással foglalkozott.
1825-ben az ő fia, ifjabb Petrits József kezdi el a mézeskalács-készítést.
A század közepén Petrits Gottfried, a következő nemzedék tagja
folytatja a mesterséget. Ő kísérletezte ki a Petrits-féle mézes puszedli
receptjét. Neki hét gyermeke született, akik közül ketten, József és
István foglalkozott azután a mesterséggel. A két fiúról a Magyar Ipar
Almanachja 1929-es száma is említést tesz.[forrás?]
József külföldön is járt a tudásának gyarapítása céljából, volt
Svájcban, Pozsonyban és Bécsben is. Ő már mézeskalács készítő,
viaszgyertyaöntő és cukorkakészítő volt. Szekszárdon az Arany János utca
12. szám alatt nyitotta meg műhelyét, ahol egyik fia inasként, másik
segédként dolgozott és felesége Gyüszű Anna is.
István 1904-től lett önálló. Egy segédje és egy tanonca volt,
felesége Acsádi Rozália fűszerüzletet vezetett. Viaszgyertyaöntő,
cukorkakészítő és mézeskalács készítő volt. Józsefnek 4 fia volt:
József, Károly, Ferenc, István. 3 fiú tanulta ki a mesterséget.
Károly Pelényire változtatta a nevét Petritsről. Miután kitanulta
a mesterséget, Budapestre ment, a Hauer és Vörösmarty cukrászdába
dolgozni. Az ország legnevesebb cukrászdája volt a Hauer cukrászda a 20.
század első felében. Miután hazaért Szekszárdra cukrászdát alapított,
ami eredetileg a Babits Mihály Művelődési Ház helyén volt.
Ferenc is Budapestre ment a mézeskalácsosság kitanulása után. Ő a
cukorkakészítésre helyezte a hangsúlyt. Országos hírnevet szerzett a
cukorkáival. A cukorkaüzeme Szekszárdon a Széchényi utca 1. szám alatt
volt, ezt 1953-ban államosították.
István mézeskalácsos és cukrászmester lett. Arany János utcai üzemben
dolgozott, majd a szekszárdi süket korzón nyitott egy cukrászdát,
amelyet 1953-ban szintén államosítottak.
1992-ig mézeskalácsos, cukorkagyártó, műlép készítő és
gyertyaöntő mesterként dolgozott. József, István fia a Munkácsy utcai
műhelyben folytatja a mézeskalácsosságot miután élelmiszeripari
technikumot szerzett. A 6. generáció két képviselője, Szilveszter és
Péter. Szilveszter cukrász szakmunkás lett, majd élelmiszer-technológus
mérnöki diplomát szerez. Péter gyertyakészítéssel foglalkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése