2022. február 3., csütörtök

Templomok Kőbányán...(4)

Szent László-templom

Ezt írja a Wikipédia:

A Szent László-templom római katolikus plébániatemplom Kőbányán, a Szent László téren, a városrész legismertebb nevezetessége. 

1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet. Tömegében a Barcza-féle neogót arányokat érvényesítette a mester (a templom belső tere 2000 főt képes befogadni, 50 méter hosszú és 23 méter széles, ebből a főhajó 9, belső magassága 23 méter). Elrendezése a francia középkori építészetet adja.[1] A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön kivitelezésében,[2] eklektikus-szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Az épület északnyugat-délkeleti tengelyben áll, a nagy, hatszögletes harangtorony hangsúlyos, amely a főhomlokzat előtt áll, és földszintjén árkádos előcsarnok a bejárat. Mellette két lépcsőtorony, a homlokzat szélein a harangtoronyhoz hasonló, de jóval alacsonyabb kialakítású, kupolás tornyok, a tetőgerincen pedig az újonnan pótolt huszártorony magasodik, a szentély két oldalán pedig kör alaprajzú apró tornyocskák. 


 

...egy kis érdekesség...

Felhasznált anyagok:

  • vörös márvány
  • 67 variánsú mintázott téglák
  • színes mázas tetőcserepek
  • Zsolnay porcelángyárban készült pirogránit épületdíszek


Róth Miksa alkotásai a bejáratok fölött elhelyezkedő mozaikok. Az előcsarnokban a Feltámadt Krisztus mozaikja, a délnyugati oldalsó bejárat fölött Magyarok Nagyasszonya kép látható felirata: Patrona Hungariae, Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.

A főtorony árkádjai fölött egy-egy angyal magasodik, a mindhárom alatt, a háromszögű oromzatban egy-egy Istenszem-motívum. A főhajó főpárkányával egy vonalban a tornyon kőbábos erkély helyezkedik el, melynek ajtaja szamárhátíves. A torony hat oldala közül felváltva hármon toronyóra, hármon üvegablak az órapárkányokban. A torony falazata háromszögű oromzatos végződése fölött, nyújtott kupolatest és karcsú laterna.

1897. augusztus 17-én szentelték fel a keresztet és 1900. június 27-én (László-nap) az egész templomot, azonban már 1899. április 2-án birtokba vehették az épületet a hívők. Az épület Budapest ostroma alatt súlyos károkat szenvedett, s 1957-ben még a huszártorony is leégett. 1991-ben kapta vissza műemléki védettségét, s 1994-ben fejeződött be az 1974-ben kezdődött teljes felújítás. A templom jelenleg a Kőbányai Önkormányzat tulajdona. Ma a templom nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, a „Lechner Ödön független premodern építészete” részeként.


A külső cserépdíszek és a templom belsejében lévő oltárok, szószék és keresztelő kút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el. A belső legdíszesebb, leggazdagabb alkotása a csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható. Szent László főoltára (pirogránit), benne a Szent Lászlót ábrázoló olajfestmény, Roskovich Ignác alkotása 1899-ből; plasztikai díszítését Marhenke Vilmos készítette. A pótolt, Róth Miksa által alkotott, színes üvegablakok: a szószék felőli, evangéliumi oldalon a következő szenteket ábrázolja: Szent József, Nepomuki Szent János, Szent Sára, Szent György, Szent Vince, Szent Anna, a vele átellenes, ambó felőli leckeoldalon Alexandriai Szent Katalin, Krisztus megkeresztelkedése, az Angyali üdvözlet és Szent László van. A kereszthajó délnyugati végfalán a napkeleti bölcsek hódolata, az északnyugatin Szent István királyunk megkeresztelkedése látható. Az eredeti falfestés Scholtz Róbert, a lakatosmunka Jungfer Gyula és Lepter János, a belső szobrászmunka Oppenheimer Ignác alkotása.

A bejáratnál nagy magasságban elhelyezett kórus, rajta a Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres (op. 664) orgona. 



 


 

 

 










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése