Hajós pincefaluja ..... (1)

 Ezt írja a Wikipédia:

Hajós Bács-Kiskun megye délnyugati részén helyezkedik el, Kalocsától délkeleti irányban 20, Bajától északkeleti irányban 30 kilométerre. Közigazgatási területe 8990 hektár, ebből 289 hektárnyi belterület. 

A települési szomszédai észak felől Homokmégy, északkelet felől Császártöltés, kelet felől Kéleshalom, délkelet felől Borota, dél felől Érsekhalma, délnyugat felől Nemesnádudvar, nyugat felől Dusnok, északnyugat felől pedig Miske. 

 

Közigazgatási területén áthalad a Kecskemét és Baja térségét összekötő 54-es főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Központján azonban, annak főutcájaként csak az 5312-es út húzódik végig; határszélét emellett északon érinti még az 5313-as út is. 

Évszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A törökök kiűzése után már az 1720-as években sváb családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezeket a német szigeteket, amelyek a környék nemzetiségét jellemezték, a történelem szétrobbantotta. Hajós lakossága a második világháború után bár ki lett telepítve,^[3] sokan tértek haza. Hajóst ma nevezhetjük kétnyelvű községnek is. A település 1970 óta volt nagyközség, városi rangot ismét 2008. július 1-jén kapott. 

 A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város legnagyobb kisebbsége a német, mely a lakosság 27,5%-át tette ki. 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,4% horvátnak, 47% németnek mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,8%, református 2,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,4% (19,7% nem nyilatkozott).^[12]

 Hajós város büszkesége a mintegy 1300 présházból álló Pincefalu. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő, löszbe vájt pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb ilyen a maga nemében.

 

A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az ide látogatóknak. Jellemző fajták a cabernet sauvignon, a kékfrankos, a kadarka, a szürkebarát és a cserszegi fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal.

  Az 1980-as évek óta sok pincét átalakítottak vendégfogadásra, illetve sok ilyen épült újonnan. A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán-napi Borünnep, aminek kulturális programjai sok ezer érdeklődőt vonzanak. 

A település történelmi központja a Köztársaság tér, amelynek itt felsorolt épületei kisvárosias hangulatot árasztanak:

Szent Imre-templom

• A Szent Imre római katolikus templom 1728-ban épült barokk stílusban, oldalhajókkal 1879-ben egészült ki. Főoltárán Szűz Mária fából készült egy méter magas szobra áll, amelyet az Óhazából hoztak magukkal a betelepülők. A előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek tartott szobor eredetije a 16. századból származik.
• A római katolikus plébánia a 18. század elején épült, késő barokk stílusban.

 

Féltett kincse Mária Terézia és férje, valamint szülei életnagyságú, egész alakos portréja, egy németalföldi mester munkái. 

• A templom melletti gondozott parkban lévő kálvária 1881-ben létesült, Zsolnay kerámia-stációkkal 1934 óta van kiegészítve.
• A második világháború utáni lakosságcsere során betelepített felvidéki magyarok egy része református vallású, részükre épült a Köztársaság téren lévő Református Imaház, 1987-ben.

Az érseki kastély

• A volt érseki vadászkastélyt 1740-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette és vadászatok alkalmával használta, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek vadban igen gazdagok voltak. A barokk stílusú kastély négy, arányos saroktornyát 1767-ben emelték. Később Haynald Lajos érsek alatt árvaházzá alakították, ami a II. világháború után állami nevelőotthon lett. 2009-ben elkezdődött a kastély teljes körű felújítása, melyet 2010 júliusában fejeztek be, ezt követően 2010. szeptemberben megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont. Jelenleg eredeti szépségében pompázik a hajósi barokk kastély is.A műemlék Bács-Kiskun megye legrégebbi kastélya, amely építészeti, művészeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. Állandó és időszaki kiállításokkal, rendezvényekkel, valamint a barokk kert csodaszép látványával várja kedves vendégeit.^[13]
• A patika épületét 1912-ben Kós Károly
  
  tanítványa tervei alapján eredetileg lakóháznak építették.
• Az előtte lévő parkban található Nepomuki Szent János szobra, amelyet 2003-ban újíttatott fel a község.
• A központ büszkesége két hatalmas platánfa, amelyek alatt patak folyik. Ezek tövében található az ezerkilencszáznyolcvanas évek közepén épült református imaház, ami egyben szolgálati lakás is.
• A mai Egyesületek Háza 1905-ben érseki gazdatiszti lakásnak épült. Később lakás, és az új átadásáig református imaház volt.
• A Köztársaság teret üzletsor zárja, amely korábban kántorlakás és iskola volt. Az eredeti épületet 1842-ben emelték.
•