Pécel...(7)

 A Wikipédiára hagyatkozunk, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy előfordulhat, hogy a Wikipédia cikkének tartalma átdolgozásra szorul.

Foto: Sebő Jutka

A kastély építése Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája és fia Ráday Gedeon (1713-1792) nevéhez fűződik. Ráday Pál, miután felesége, Kajali Klára hozományából a péceli uradalom birtokába jutott, 1722 - 1730 között felépíttette a mai kastély alapját képező kúriát. Ezt az épületet fia 1755-1766 között barokk stílusú kastéllyá bővíttette.

Foto: Sebő Jutka

A teljes kastély melléképületekkel, 1770-re készült el. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. A homlokzaton és az oszlopokon található finom kőfaragásokat Antonio Conti készítette 1764-1765 között. Az asztalosmunkát és a finom kivitelű berakott padlókat Cancini András besztercebányai asztalos 1762-ben készítette. 

 A díszterem falképeinek kiválasztása és festészeti megoldása Ráday Gedeon elképzeléseit mutatja. A terem falait Bernard Picart párizsi születésű rézmetsző és rézkarcoló, valamint Philipp Gunst rézmetszeteinek, a Ráday gyűjteményből általa kiválasztott, felnagyított és falra festett fekete-fehér képei díszítik. A falfestmények 1766-ban készültek, rézmetszetű előképek után, Ovidius átváltozásait 15 jelentben ábrázolják, amelyek alá Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat a kor helyesírási szabályi szerint. A mennyezetet díszítő Phaeton kép díszítette. A díszterem mennyezetét, miután az 1825-ös tűzvészkor leszakadt, nem állították helyre. 

 A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburg-uralkodóház 18. századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is látogatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobában - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat, valamint az orvostudomány allegóriái láthatók

A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules életének tizenkét jelenetét ábrázolják. 

 

Foto: Sebő Jutka

A kastély 1825. március 30-án leégett, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement és elpusztult a képgyűjtemény is. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. 

Foto: Sebő Jutka