Osztálytalálkozó: 2023. 07. 01. Dunaalmás (1. rész)

Foto: Sebő Jutka

 Szokásunkhoz híven, már előző nap megérkeztünk Dunaalmásra, ahol Pistiékkel találkoztunk. Eljöttek értünk a szállásunkra. Egy kis körút, megcsodáltuk a panorámát.
Sétáltunk, beszélgettünk, egy gyík is nyomunkba szegődött. 👫👫👫👫👫

Nézzük mit ír a Wikipédia:

Komárom-Esztergom vármegye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványai mellett fekszik, a Duna jobb partján. A környék fontosabb települései közül Komárom 16, Tata 9, Almásfüzitő 4, a megyeszékhely Tatabánya pedig 17 kilométer távolságra található.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 10-es főút, mely áthalad a központján; Szomóddal (és azon keresztül Tatával, illetve Tatabányával) az 1129-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Dunaalmás megállóhely. 

Foto: Sebő Jutka

A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.  

Története:

Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.

A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.

1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.

Foto: Sebő Jutka

1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.