Osztálytalálkozó: 2023. 07. 01. Dunaalmás (3. rész)

 

Az ebéd, és a jó beszélgetés színhelye...

Ez már szombat, és Neszmély.

Nézzük mit ír a Wikipédia Neszmélyről.

Neszmély Komárom-Esztergom vármegyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett fekszik. Területét egy rövid szakaszon érinti a Süttő–Vértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében van, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.

Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer. 

A fiúk izzítják a kütyüket

 

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.

Első írott nyomát az 1237–40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.

1339-ben Károly Róbert, az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, s száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozza. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelenik meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolják a községet.

1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlíti végrendeletében.

...egy kis étvágygerjesztés...

Egy 1342-ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalják és Neszmélyre helyezik át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.

1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illeti.

1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.

1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka. 

..a lányok mesélnek...

 A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A falu később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.

A Zichy család is a település birtokosa volt később.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak és a karhatalom lépett közbe.

...ők is mesélnek...

 

A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéravész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét, s az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.