2023. szeptember 6., szerda

Hármashatár...(1. rész)...

 Szombathelyről mentünk Mosonmagyaróvárra, egy esti vidám séta után egy jót aludtunk, és reggel irány Rajkára...

Wikipédia: 

Magyarország hármashatárai:

  1. Rajka (Győr-Moson-Sopron vármegye) – Németjárfalu (Ausztria) – Pozsony (Szlovákia), koordináták: é. sz. 48° 00′ 24″, k. h. 17° 09′ 39″
  2. Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) – Kistárkány (Szlovákia) – Tiszasalamon (Ukrajna), koordináták: é. sz. 48° 24′ 19″, k. h. 22° 08′ 26″
  3. Garbolc (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) – Nagypalád (Ukrajna) – Szárazberektelep (Románia), koordináták: é. sz. 47° 57′ 16″, k. h. 22° 53′ 53″
  4. Kübekháza (Csongrád-Csanád vármegye) – Óbéba (Románia) – Rábé (Szerbia), koordináták: é. sz. 46° 07′ 34″, k. h. 20° 15′ 50″[1]
  5. Hercegszántó (Bács-Kiskun vármegye) – Küllőd (Szerbia) – Kiskőszeg (Horvátország), koordináták: é. sz. 45° 55′ 15″, k. h. 18° 53′ 27″
  6. Muraszemenye (Zala vármegye) – Dékánfalva (Horvátország) – Pince (Szlovénia), koordináták: é. sz. 46° 28′ 06″, k. h. 16° 36′ 36″
  7. Felsőszölnök (Vas vármegye) – Magasfok (Szlovénia) – Rábaszentmárton (Ausztria), koordináták: é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 16° 06′ 49″

Rajka: A község Mosonmagyaróvártól 15 kilométerre északra, a 15-ös főút mellett fekszik. Tőle nyugatra halad el az M15-ös autópálya, illetve az országhatáron túli folytatása, a D2-es autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. Ez az egyetlen település a megyében, amely (részben) a 48. szélességi körtől északra fekszik. 

A település központjának főutcája az országos közútként 1408-as út, mely Mosonmagyaróvár északi részén ágazik ki a 15-ös főútból, Feketeerdő és Dunakiliti érintésével éri el Rajkát, végül a 15-ösbe visszatorkollva ér véget. Utolsó szakaszán ágazik ki észak felé a Dunacsún felé vezető, de országos közútként csak az államhatárig számozódó 1409-es út. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkerülő M15-ös autópálya. A legközelebbi ausztriai település, Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf) felé az 1502-es út vezet Rajkáról; ezen közelíthető meg a Magyarország, Ausztria és Szlovákia hármashatáránál kialakított pihenőpark is.

Rajka vonattal a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el. 2009 októberétől 801-es jelzéssel helyi buszjárat közlekedett a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 2010 decemberében négy megállóval bővítettek ki. 2015 szeptemberétől a járat csak az oroszvári vasútállomásig megy, elkerülve Dunacsúnt. 

Kiss Lajos földrajzi etimológiai szótára szerint először 1297-ben, Royka alakban fordult elő írott forrásban a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313-ból ismert, a torony átmeneti román-gót stílusa ebből az időből származhat. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajk néven említette okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromából visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a 18. században tekintélyes mezővárosként említette: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-től mezőváros. Első evangélikus temploma 1650-ben épült, ezt 1784-ben újraépítették, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak a településen. 

A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. A Rajkai járás központjává vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-ben nagyközség lett. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A második világháború alatt a németek fölrobbantották a Rajkát Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt kitelepítettek. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozással megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést a pozsonyiak számára. 

Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból a polgárok, elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakások) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange Slovensko, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális és analóg felszíni tévécsatornák is. 2012-ben már a lakosság fele szlovák állampolgár volt. A betelepülés a korábban ott élő embereknek is több munkalehetőséget biztosít, mivel a település lakossága megduplázódott.
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése