A Budai Várnegyedben jártunk...(5)

 Wikipédia:

A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. A Budai Várnegyed részeként 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek.

A gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évek végéig, így Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyaink idején is mindvégig bővítették és díszítették a magyar uralkodók lakhelyét.

1541-től a törökök megszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az 1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyed épületeiben egyaránt.

 A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is. 1715-ben megkezdődött a palota bővítése egy kisebb méretű barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos közreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. A Mária Terézia-szárny Duna felé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg a barokk és neobarokk kupoláját. 

 A palota épületében a szecessziós elemekkel díszített úgynevezett Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.^[1]

A budai oldalon, Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A Szent György térrel és a történelmi lakónegyeddel együtt a Budai Várnegyedet vagy Budai várat, köznyelvben röviden „a Várat” alkotja.

Bár királyi székhelyeink sorában Fehérvár és Visegrád után csak harmadikként szerepel, Magyarország számára mégis nagy fontossággal bír. Megismerése és feltárása a második világháborúban lebombázott és elpusztult korábbi neobarokk királyi palota helyreállítását megelőzően került sor 1948-1963 között. A régészeti kutatások során kerültek napvilágra a középkori királyi székhely föld alá temetett és ez időben már teljesen elfelejtett részletei, többek között a királyi kápolna és a lovagterem is

 Számos kőfaragványt, pompás töredékeket, művészeti értékeket is rejtett és óvott a föld mélye, így ismertük meg 1974-ben a ma már világhírűvé vált gótikus szobrokat is.Az újkori palota helyreállítása hosszas vajúdás után csak 1959-ben indult meg ténylegesen. A középkori erődrendszer helyreállításával párhuzamosan a Palota déli szárnyában kapott otthont a Budapesti Történeti Múzeum, magába foglalva a középkori épületrészeket, míg kiállításain az addig csak leírásokból ismert fénykorának leleteit ismerheti meg a látogató.A többi újkori épületszárnyba a Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár került, így az egykori királyi, kormányzati székhely nemzetünk kultúrájának vált tárházává. Az épületegyüttes, iszonyatos pusztulásaival és ismétlődő megújulásaival, hitelesen tükrözi országunk történelmét, nemzeti sorsunkat.