Wikipédia:
A második világháború során a Budavári Palota is hadszíntérré vált, a harcokban súlyosan megsérült. 1945 január és február hónapjában a német csapatok és a velük harcoló magyarok a Várnegyedbe szorultak vissza.A területért folytatott harc során a palotát és közvetlen környezetét súlyos találatok érték, bombázások, szovjet tüzérségi tűz. A harcok után a palota még napokig égett, a legsúlyosabb károk ekkor keletkeztek benne. A neobarokk kupolaszerkezet kiégett. A Mária Terézia-szárnyból szinte csak a homlokzati falak maradtak állva. A díszes tetőszerkezet szinte maradéktalanul tönkrement. Teljesen elpusztult a Vártemplom. A Szent Jobb kápolnát később lebontották. A kápolna oltárának mozaikja (Lotz Károly tervezte) ma Balatonalmádiban található. A háború után a palota berendezési tárgyait széthordták
A helyreállítás során lehetőség nyílt a középkori palota maradványainak kutatására. Az ásatások számtalan érdekes lelettel szolgáltak, főként a Mátyás korabeli palota korából. Az egykor elegáns parkokból és teraszokból álló Várkertben a feltárások után kiegészítették a felszínre hozott középkori falakat, bástyákat, a Várkert zárhatóságát pedig megszüntették. A Sándor-palota és a Várszínház kivételével lebontották a Szent György tér körüli palotanegyed épületeit
A palota helyreállítása évtizedekig húzódott, miközben számtalan elképzelés látott napvilágot a funkcióját vesztett és tönkrement épület kapcsán. (Volt olyan terv is, mely szerint az egészet elbontották volna, és a helyére egy új egyetemi negyedet építenek).
Végül az 1960-as évekre meginduló rekonstrukció során a háború előtti formáját nem kapta vissza, pedig sok helyen menthető állapotban maradtak meg termek.[3] Szűk költségvetésből (68 millió USD), puritánabb megoldásokkal építették át a palotát. A döntés szerint kulturális funkciókkal kívánták ellátni az épületegyüttest. A díszes termek rekonstrukciója helyett a helyreállítás során modern szellemiségű belsőépítészeti megoldásokat követtek, elsősorban a múzeumi igényeket figyelembe véve. A Budapesti Történeti Múzeumban a középkori emlékek és leletek bemutatására nagy hangsúlyt fektettek. Eredeti formájában csupán a Nádori kripta maradt meg, ám sírjait kifosztottákA Budavári Palota homlokzatain a következő változtatások történtek: A tetőszerkezet díszességét jelentősen csökkentették. A homlokzatokon található szobrokat nagyrészt nem állították vissza eredeti helyükre. Lebontották többek között az impozáns Habsburg-lépcsőt is. Szinte kivétel nélkül kicserélték a külső nyílászárókat modern, egyszerű egytáblás blokkablakokra. 1964-ben új, magasabb, hátrébb helyezett vasbeton kupolát kapott az épületkomplexum. Rajta a panorámaterasz 2006-ban nyílt meg.[4][5]
A Budapesti Történeti Múzeumot 1967-ben az E épületben, a Munkásmozgalmi Múzeumot az A épületben és Magyar Nemzeti Galériát a B-D épületben 1975-ben, a Országos Széchényi Könyvtárat 1985-ben az F épületben nyitották meg. A Munkásmozgalmi Múzeum 1989-ben megszűnt és annak helyére került 1991-ben a Ludwig Múzeum. A Ludwig Múzeum 2005-ben a Művészetek Palotájába költözött át, kiállítói tereit a Nemzeti Galéria vette át
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése