Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon. Bács-Kiskun megye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.
Kecskeméten május közepén jártunk Jutkával.
Mindig figyeltem az apró dolgokra, kezdjük talán ezzel...
Apróságok...(1)
...az érdekes kilincseken kívül....
...egy érdekes ötvös munka...
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz.[2] A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint „csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg.
Kecskemét város zászlaja
téglalap alakú, három egyenlő szélességű vörös-fehér-vörös színű
függőleges sávból áll, a fehér sáv közepén a város címerével. (A
díszzászlón a város címerének ünnepi változata van, szabad széleit aranyrojt szegélyezi.)
Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának
védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét
ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz
Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot
megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése