Szántód....
Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján, a Tihanyi-félszigettel szemben fekvő település. A szántódi rév miatt nevezik Somogy északi kapujának is. Szomszédos települések: keleten Zamárdi, délen Kőröshegy, nyugaton Balatonföldvár, ezekkel a helységekkel összeépült a település. Délkeleten Balatonendréd, északon pedig a Balaton túlpartján fekvő Tihany határolja.
„…A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birtoka volt. … A települést az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevél még koku zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevet is leírja: Choczorma. Az új név (Szántó) tehát a két időpont között keletkezett.”
Tihany....
Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.
Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság
és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a
hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben
még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Tihany nevének eredete
valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő.
Tihany a Balatont
két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus
erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek
között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.
 | |
| ...egy kis dopping... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése