A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből
származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek
partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri
eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely
bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában
található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok
kőzete ásványokból épül fel.
A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny
8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." – írják
róla a geológusok. A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett.
A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az
előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy
40–50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k).
Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma
már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda
őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.
A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak,
amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely
leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is.
A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók a környéken.
A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. Víztől védett fekvése miatt a bronzkor, a vaskor és a római kor pannoniai népei is lakták. A római időkben átkelőhely is működött itt.
A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.
1891-ben 893 magyar lakosa volt, ekkortájt állami faiskola is működött itt.
Tihany az 1960-as évek
óta turisztikailag frekventált helynek számít, elsősorban történelmi és
kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.
Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat,
amelyet a halleső halász a parti hegy tetejéről figyelt, és észlelt
sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak.
Ezt nagyon szépen és részletesen leírja Herman Ottó. Aki a vonuló gardát a hegy tetején figyelte, az a hegyenjáró nevet viselte.
A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tó és a
Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is
szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari
értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg,
hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a
helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal,
mind munkaerejükkel.
Tihany legjelentősebb épületegyüttese a dombtetőn álló Tihanyi apátság. 1055-ben alapította I. András király, akinek a síremléke a román stílusú altemplomban található; alapítólevele az egyik legrégebbi magyar nyelvemlék. A ma látható, 1752-ben felépült barokk stílusú kéttornyú templom a település jelképévé vált.
Az apátságtól a Pisky sétány vezet a Visszhang-domb felé. Itt
található a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (parasztgazda háza és halászcéh
háza). Az Ófalu nevezetességei közé tartozik még a fazekasház, a
református templom és harangláb, valamint a kálvária. A Babamúzeumban népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók.
A Balaton partján áll az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet épülete, József főherceg egykori nyaraló kastélya, valamint az egykori Sport Szálló épülete. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik; ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.
A Tihanyi-félsziget látnivalói közé tartozik az Óvár-hegy földsáncrendszere és a Barátlakások.
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése