Esztergom....(13)

Esztergom 1708-ban visszakapta szabad királyi város rangját, vele az iparűzési, gazdasági, vám-, kereskedelmi, pallos- és polgárjogait, a törvénykezést, bíráskodást, örökösödést, közigazgatást is beleértve. Az esztergomi érsek 1715-től a hercegprímási címet is viselte. A városban két pestisjárvány is megtizedelte a lakosságot, az első 1710-ben, a második, -kilencszáz áldozatot szedő- 1739-ben. A járvány emlékére állították a Vízivárosban látható Pestis Madonna szobrot.

A szabadságharc után III. Károly király a katolikus vallás támogatására, templomok építésére és újjáépítésére, a papok alkalmazására a Cassa parochorumot, a lelkészpénztárt használta, amit 1733-ban újjászervezett. Igazgatásával egy helytartósági bizottságot bízott meg az esztergomi érsek vezetésével. Az 1730-as években Bél Mátyás Esztergomot közepes nagyságú városnak írja le piactérrel, két templommal, városházával, egy vendégfogadóval. A többi ház polgári használatra épült, némelyik szebb épületet a nemesek emelték. A szűk területen nem volt lehetséges a földművelés, ezért sokan kereskedéssel, kézművességgel, korcsma tartással foglalkoztak. Minden szombaton heti vásárt tartottak, ahol a helyi iparosok céhekbe tömörülve vettek részt. Ez idő tájt épült a vízivárosi plébániatemplom (1728 és 1738 között, tornyai 1788-ban). A belváros és a Víziváros barokk városképe ekkor alakult ki. A 18–19. században, a város újjáépítése és a polgári fejlődés során, egyre nagyobb szerepet kapott a Hévíz területe. A reformkorban itt épült az ország egyik legkorszerűbb gyógyfürdője és szállodája. Ezt az együttest 1909–1912-ben ismét országos szintre emelte a modern átalakítás és bővítés, amely nyomán 1945-ig a Szent István Strandfürdő és a Fürdő-szálloda turisztikai vonzása országos körű volt. Ebben az időben rengeteg fogadó és kertvendéglő nyílt a városban. Az Arany Hajó és a Posta már 1760-ban vendégeket fogadtak, majd nemsokára felépült a Zöld Fához címzett kerthelyiséges korcsma is. 1837-ben nyitott a Magyar Király Szálló, 1845-ben a Szerecsenhez nevű fogadó. A 19. század ismert kertvendéglői a Kis Pipa és a Központi vendéglő.

60, és 64 között a kollégium "flottájával néhányszor feljöttünk idáig. Még jártak a csillék, szállították a szenet...

 Az 1760-as évekre a királyi város környéke újra benépesült. Az új, lakott területet kezdetben ferályokra oszották, amelyeket a fertálymesterek, vagy negyedészek irányítottak. A negyedek idővel önálló városrészi neveket kaptak. Így jöttek létre Terézváros (Mai hősök tere környéke), Józsefváros (Mai Ady Endre utca környéke), Ferencváros (Mai Kerektemplom környéke), és Tabán (Az Árok utcától délre). A nevek azt s jelzik, hogy mely uralkodó alatt épült ki teljesen az a városrész.

1761-ben az érsekség visszakapta a várat, ahol két év múlva megkezdték a hatalmas, új egyházi központ kiépítésének munkáit. A Várhegy közepét, a Szent Adalbert és Szent István templomok és várfalak jelentős maradványaival együtt elhordták, hogy helyet nyerjenek az új székesegyház számára.

 Az Esztergomi Főegyházmegyéhez 15 vármegye 2500 települése tartozott. 1776-ban az egyházmegyék átszervezésekor Mária Terézia kiszakította a roppant terjedelmű esztergomi főegyházmegyéből a besztercebányai, rozsnyói és a szepesi püspöki megyét, és megszüntette az exemptiók túlnyomó részét.

Neuhauser Ilona, az unokatestvérem volt...

1790-ben a szent koronát Bécsből Budára szállították. Az út egyik állomása Esztergom volt, ahol február 20-án harangzúgás köszöntötte a menetet és lovas bandériumot. Az egykori Káptalan-ház épületén emléktábla jelzi, hogy itt őrizték Esztergom város és vármegye nemesei a koronát. Bár a napóleoni háborúk közvetlenül nem érintették Esztergomot, a schönbrunni békéig katonai készültség volt a városban. Az első polgármestert az udvari kamara engedélye alapján 1808-ban választották, addig a bíró állt a város élén. A tanács az 1831-es kolera után döntött a városi szegényház felállításáról. Az 1838-as jeges árvíz a szabad királyi város házainak nagy részét összedöntötte, másfél millió forintos kár keletkezett. A kór- és szegényház ez után költözött az Aggok házából a Packh János által tervezett épületbe.

...és végül....