Szombathelyi séta...(4)

Mária Terézia királynő 1777-ben úgy döntött, hogy Szombathely központtal külön egyházmegyét hoz létre. Területét a Győri, a Veszprémi és a Zágrábi egyházmegyékből szakította ki. Első püspökévé VI. Piusz pápa engedélyével a rendkívül művelt Szily Jánost választotta, aki fellendítette a várost. Lebontatta a romos várat, helyén épült fel Hefele Menyhért tervei alapján a püspöki palota, majd a székesegyház és a szeminárium.

1922-ben az új államhatárokhoz igazodva mintegy 100 000 híve az újonnan létrehozott Kismartoni egyházmegyéhez, 67 000 hívő pedig a Maribori egyházmegyéhez került.

1945-ben a székesegyház is súlyos károkat szenvedett, statikai helyreállítását Kovács Sándor püspök végeztette el, ám csak 1990-ben kezdődött el a templombelső díszeinek helyreállítása. 1952-ben megszüntették a szeminárium működését.

1990-től kezdve az egyházmegye visszakapta korábbi intézményeit, a püspöki általános iskolát, illetve az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán megindult a hittanár-képzés. Létrejött a Martineum Felnőttképző Akadémia, 2008 őszén pedig megjelent az egyházmegye hivatalos lapjának, a Martinus-nak az első száma.

1991-ben első alkalommal látogatta meg pápa, II. János Pál, aki a repülőtéren szentmisét mutatott be. 

Közlekedés:

1897. június 4-én kezdődött meg a villamosforgalom a városban, három motorkocsival. Az első vonalszakasz a Püspöki iskola és a vasútállomás között volt. 1899. november 15-én átadták az Óperint és Kálvária utcai szakaszokat. 1915-ben a Kálvária utca végén átadták az új remízt, ami műhelyként és várócsarnokként üzemelt. A korábbi remíz a Thököly utca-Bürü utcai oldalán állt ÉDÁSZ telephelyen volt. Az 1970-es években évente 7 millió volt az utasforgalma. A villamos 5 percenként közlekedett, keresztülszelte a korabeli várost. Megbízható volt, reggel 5 órától az utolsó budapesti vonat érkezéséig, 23.15-ig, vagy annak késése esetén a beérkezésig közlekedett. Három kitérőben kerülte egymást négy kocsi. A legnagyobb kiterjedése a villamosvasútnak 3116 méter volt.

1903. december 18-ától a pályaudvar új felvételi épületéig hosszabbították meg az útvonalat. 1974. augusztus 20-án megszűnt a villamosközlekedés Szombathelyen.

Egy villamos még ma is ki van állítva (az 1-es pályaszámú), 1997-től 2007-ig a pályaudvar előtt volt, azonban a rongálók miatt átkerült a Smidt Múzeum udvarába.

Az első buszjárat az ötvenes évek végén indult, Észak-Déli útvonalon, Herény és Szentkirály között közlekedett (a mai 1-es buszjárat is e két pont között közlekedik), egy államosított Mercedes gyártmányú busszal (az államosítás előtt Gangel Imre tulajdonában volt a busz, és Pornóapáti felé közlekedett). A busz első sofőrje Guttmann László volt. A buszt a villamost is üzemeltető vállalkozás üzemeltette.

1965-ben épült fel az Ady téri buszpályaudvar, amely jelenleg is eredeti helyén és formájában áll.
A városi tömegközlekedés jelentős múltra tekint vissza. Az első helyi tömegközlekedési eszköz, az omnibusz 1865-ben, majd a villamos 1897-ben indult meg a város utcáin. 1929-től már autóbusszal is utazhattak a szombathelyiek, ám e vállalkozás még nem volt hosszú életű. A II. világháborút követően több próbajárat után végül a villamosvasút indított helyi autóbuszjáratokat 1950-ben. A járműpark 2 db Rába Special és 1 db Diesel Mercedes autóbuszból állt. A járművek a várost kelet-nyugati irányba átszelő villamosvasútra merőlegesen, észak-déli városrészeket kötöttek össze a pályaudvarral. 1957 és 1960 között 6 újabb útvonalon indult meg a helyi közlekedés, azonban a viszonylatok és a járatok száma jelentősen elmaradt az igényektől. 1968-ban forgalomirányító szolgálat kezdte meg a működését az Éhen Gyula téren, majd még ebben az évben forgalomba állították az első csuklós autóbuszokat. 1974 augusztusában megszüntették a villamosközlekedést, és egységes tömegközlekedést vezettek be, ezért az Éhen Gyula téren új helyijáratos autóbusz-állomás létesült. A villamos kiváltására 8 új Ik 200-as családba tartozó autóbuszt kapott a társaság, és 1975-re a helyi viszonylatok száma 25-re nőtt. A gyorsabb utascsere érdekében az Ik 266-os típus 3 ajtós változataiból is szerzett be a vállalat. 1982 és 1983-ban a Budapesti Közlekedési Vállalattól és a Miskolci Közlekedési Vállalattól használt Ik 280-asokat vásároltak. 1984 novemberétől a Fő teret sétáló övezetté alakították, így 13 helyi autóbuszjárat útvonala módosult. 1996 júniusában több változtatást vezettek be. Megváltoztatták a menetrendi és megállóhelyi utastájékoztatás formáját, bevezették az első ajtós felszállási rendszert, valamint kedves gesztusként a szombathelyi lakosok születésnapjukon díjmentesen utazhatnak a helyijáratokon.

2001 májusától a vonalhálózat teljesen megváltozott. Megszűntek az Y, V és M-mel jelzett járatok.
2009-ben 11, és 2012-ben 15%-os menetrendi racionalizálást vezettek be a város költségvetési hiányának pótlása érdekében. De mindeközben 2011 nyarán az utazási színvonal emeléseként, az utastájékoztatásra újabb fejlesztés várt. Az új rendszer GPRS alapon működik, kintről látható a járatszám, az induló és az érkező végállomás, míg bentről a soron következő megállóról és a pontos időről kapunk információt.
2013 szeptemberétől az elmúlt évek "megszorításai visszaadásaként" a városvezetés a helyi menetrendi kínálat növelését szavazta meg. Ennek függvényében az iskolakezdéstől sűrűbben jár az 1A, 1C, 4H és a 6-os, bővebb üzemidővel közlekedik a 9-es és 21-es busz, valamint számos új járat is indul
Forrás: Wikipédia