...egy érdekes jelzés, de kukát nem találtunk....
A libegő sajnos nem üzemelt, azt tanácsolták, hogy menjünk vissza Budagyöngyéig, itt tartottunk egy kávészünetet....
Néhány érdekesség a Libegőről:
A budapesti Libegő 1970-ben épült, a Zugligetből a János-hegyre vezető drótkötélpályás felvonó (függővasút) Budapest XII. kerületében.
A Libegő útvonala 1040 m hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, és ezt a távolságot mintegy 12 perc alatt teszi meg. A tartókábel két helyen az oszlopok kerekei alatt, a többinél a kerekek felett fut.
Az első Bleichert-féle drótkötélpálya megszületése után 60 évvel
Magyarországon is jelentkezett egy vállalkozó, aki tervet dolgozott ki
az első magyar drótkötélpályás függővasút megépítésére.
1933-ban ifj. Hantos István mérnök állt elő az ötlettel, hogy függővasutat szeretne építeni Zugligetből a János-hegyre. Részletes tervére megkapta az előmunkálati engedélyt, de csak az előkészületek történtek meg.
Az 1940-es évek elején a Fővárosi Villamos Vasút Vállalat karolta fel az elképzelést, és újra terveket készíttetett. A megépülést azonban a második világháború kitörése megakadályozta.
1945 tavaszán újra felmerült a drótkötélpályás közlekedés kiépítése. Egy egész hálózat szerepelt a tervekben. Elsőként az Óbuda széléről a Hármashatár-hegyre vezető kötélpályát akarták megépíteni. De ez a terv nem valósult meg.
1967-ben fordulat állt be az évtizedek óta húzódó tervezésben. Budapest XII. Kerületi Tanácsa határozatot hozott, hogy 1968-ban egy kötélpályavasút építési munkálatait el kell kezdeni.
Frankó Endre korábbi Puma vadászpilóta kapta meg a feladatot. Az Ő tervei alapján indult meg az építés.
A minisztérium a beruházás mellé állt, és az Út- Vasúttervező Vállalat (UVATERV) szakmai munkája biztosítékot jelentett az ország első kötélpályájának szakszerű megépítéséhez.
Az építkezés 1969. március 24-én megkezdődött. Nem kis fába vágta fejszéjét a területi közigazgatásra szervezett fővárosi XII. kerületi Tanács, amikor az első magyar kötélpálya megépítését felvállalta.
A munkálatokat Pataki László irányította, s ő lett az első üzemvezetője is a kötélpályának. Az építkezés fővállalkozójának egy szakcéget, az Országos Bányagépgyártó Vállalatot választották.
További információk: itt
... de kiderült, hogy egészen a Széll Kálmán térig kell visszamennünk, és onnan tudunk a Normafához menni....☺☺☺☺☺
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése