...és elértük a Normafát....☺☺☺☺☺
A Normafa, eredetileg Viharbükk (németül: Wetterbaum) kedvelt kiránduló- és síelőhely Budapest XII. kerületében a Budai-hegység keleti peremén, a Budai Tájvédelmi Körzet része.
A Normafa a Svábhegy–János-hegy-vonulat déli csúcsa, a Svábhegy legmagasabb pontja. Tengerszint feletti magassága 477 méter. A két hegy között egy hosszú, de viszonylag keskeny fennsík húzodik, amelyről meredeken szakadozik le a hegyoldal Zugliget felé. Maga a Normafa egy kisebb, fákkal övezett, parkszerű tisztás, amelyről lefelé indul a kanyargós Harang-völgy. Ennek tetejéről majdnem félkörpanoráma nyílik a fővárosra, a Dunára és a belső budai hegyvidékre, szép időben a Hármashatár-hegy környezete is jól kivehető. Télen pedig a szánkózók, síelők veszik birtokukba.
A régi síház épületében vendéglő működik, vele szemközt pedig a szinte legendássá vált rétesező szolgálja a kirándulókat.
A két hegy között található a szintén kedvelt Anna-rét.
A Normafa eredetileg egy, a Budai-hegység Foto: Sebő Jutkakeleti peremének tisztásán álló terebélyes öreg bükk (Fagus sylvatica) volt, mely alatt a mondák szerint még Mátyás király is megpihent, egy másik változat szerint a király születésekor sarjadt ki a fa. A fát többször is villámcsapás érte, és 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította.
A fa arról kapta nevét, hogy a Nemzeti Színház
tagjainak igen kedvelt kirándulóhelye volt. A színészek, amikor nem
volt színházi előadás – ide jártak pihenni, és egy alkalommal, 1840-ben Nyáry Pál átnyújtotta Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót, aki örömében ekkor elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját, amely ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti queste sacre antiche piante" (Szűzi Istennő, aki beezüstözöd ezeket a szent, öreg fákat). A Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.
"Schodelné asszony meglepett művészi előadásával, egészen magunkon
kívül ragadott. Úgy van, magunkon kívül ragadt; s ezt nem magasztaltság,
nem dicséretre perdült szókeresés mondatja velünk, hanem tiszta
kebelérzet. Mert ő csakugyan képes olvadó hangjával a lelket a
végtelenbe fölemelni."
Ennek az emlékét őrzi a Normafa elnevezés. Eredetileg Viharbükk volt a
fa neve. Gettinger Tivadar 1865-ben megjelent német nyelvű útikönyvében
már Normafa néven említi.
A fatörzs csonkját a főváros konzerválni szerette volna, ezért a Margit-szigeti artézi forrás
vízesése alá helyezték, hogy a meszes víz idővel rárakódó mészköves
bevonata örök időkre konzerválja. Sajnos a híres fa csonkja ennek
ellenére elkorhadt.
1906-ban Glück Frigyes kezdeményezésére – ma is látható – emlékoszlopokat helyeztek el, rajtuk Halmos János polgármester és Márkus József főpolgármester domborműves portréjával. Az alkotó: Ifj. Pelzman Frigyes volt.
A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben új bükkfát ültettetett, és 1967-ben emléktáblát is emelt. Az emléktáblán a Normafa története és Devecseri Gábor pár soros verse olvasható a Normafáról.
 |
| Foto. Sebő Jutka |
A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII.
kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el
felnőttek felügyeleFoto: Sebő Jutkate mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és
Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú,
nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett
sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a
tervezéskor a Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.
A Kárpát-medencei Kisvasutak Napjának évadnyitó rendezvénye, a Kisvasúti napja: április második szombatja.
 |
| ...ide érkeztünk volna, ha.... |
 |
| Foto: Sebő Jutka ...választottunk... |
 |
| ...válaszút... |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
...folytatjuk....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése