Egy kis korzózás...

Ezt írja a Wikipédia:

A Dunakorzó Budapesten, a Duna balpartján, a Belvárosban, a Széchenyi lánchíd és az Erzsébet híd közötti gyalogos zóna, a helyiek és a turisták körében is kedvelt sétálóutca. Ötcsillagos szállodák (InterContinental, Marriott, Sofitel), éttermek, kávézók, kiülős bárok és kaszinók szegélyezik. Innen nyílik a legszebb kilátás a Budai Várnegyedre, a Citadellára, a Gellért-hegyre és az említett két Duna-hídra. Az augusztus 20-i vízi- és légi-parádét és az esti tűzijátékot is érdemes innen nézni. A korzón műalkotás és műemlék épület is található, például a Kiskirálylány bronzszobra, a Pesti Vigadó és Széchenyi István szobra a Magyar Tudományos Akadémia előtti Széchenyi téren. A Világörökség listáján szerepel. 

Mi egy kicsit kibővítettük a Dunakorzó útvonalát:

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

És akkor a Párizsi udvar:

Ezt írja a Wikipédia:

A Párizsi udvar egy historizáló stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén. Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárlóudvara. 

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Még mindig a Wikipédia:

Az egykori bankszékház helyén állt korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján építtette 1817-ben báró Brudern József. Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, a passzázst, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye idővel megkopott, a 19. század végi nagy városrendezések során 1883-ban előbb részben, majd a 19. század–20. század fordulóján majdnem teljesen lebontották, a telket pedig 1906-ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját. A bank 1907. december 31-i határidővel hirdetett tervpályázatára összesen 43 pályamű érkezett.

A tervek közül az igazgatóság 1908. március 27-i ülésén hármat, Korb Flóris és Giergl Kálmán, Hübner Jenő és Mészner Sebestyén, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos terveit 6–6000, további ötöt pedig 2–2000 koronával díjazott. Közülük a vezetőség a szomszédos Klotild paloták két épületét is tervező Korb és Griegl közös munkáját tartotta a legjobbnak, a megbízást végül mégis Schmahl Henriknek adták. Megtehették, mivel előre külön kikötötték, hogy a pályázat lezárása után is szabadon választhatnak a beérkezett pályaművek közül.