Egy kis korzózás...(2)
Wikipédia, Párizsi udvar:
A munkálatok 1909. május 15-én
kezdődtek meg, amikor minden engedély megérkezett. A Brudern-ház
maradékát, illetve a telken álló többi épületet a nyár során
elbontották, majd megkezdődött a tényleges építkezés.
A ház trapéz alakú saroktelekre épült, a négyből két oldalán a szomszédos épületekhez csatlakozik. Szabadon álló oldalai a Ferenciek tere
és a Petőfi Sándor utca felé néznek. Schmahl az épület sarkát
egyszerűen levágta és az így létrehozott „ötödik oldalon” képezte ki a
főhomlokzatot és vele a bankfiók főbejáratát, amely egyenesen a bank
pénztárteremébe vezetett, ahonnan a magánszéfek termébe lehetett
továbbmenni. Schmahl a tervezéskor figyelembe vette a hely történelmét
is, vagyis azt, hogy ott több mint 90 évig egy üzletház, a „Párisi-ház”
állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar” néven,
amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt. Az
1. és 2. emeletekre kerültek a pénzintézet irodái, a felsőbb szinteken
pedig bérlakásokat alakítottak ki. A Petőfi Sándor utcai oldal
tetőszintjén kapott helyet Uher Ödön fényképész műterme.
1911-ben helyezték üzembe a lifteket, de teljesen csak Schmahl 1912-es halála után valamikor 1912-ben, vagy 1913-ban adták át, az eredetileg kitűzött határidőhöz képest jelentős csúszással.
Az épület építkezésénél számos magyar és külföldi vállalkozás működött közre. A passzázs hatszögű terét a Haas és Somogyi cég által gyártott, préselt üveg, úgynevezett luxferprizmákkal fedték le, melynek elkészítése és összeszerelése Fábián Gáspár beszámolója szerint másfél évet vett igénybe. A közkelektű vélekedéssel szemben a Párizsi udvar kerámia burkolatú homlokzata csak részben származik a Zsolnay gyárból,
jórészt németországi gyárak szállították le azokat. A 2. emelet előtt
húzódó erkély és az alatta levő homlokzati sáv elemei készültek csak a
pécsi gyárban. Schmahl a szállítások akadozása miatt 1909-1910 telén
Németországba utazott, ahol beszállítókat keresett. Szintén külföldi a
beszállítók közé tartozott a Villeroy & Boch cég, akik a pénztárcsarnok fajanszmunkáit és a passzázs padlóburkolatát készítették.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
A mór és gót stílust keverő historizáló eklektikus iroda- bér-, és üzletház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, viszont a kiépülő szocialista rendszer 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította
és saját elképzelései szerint „felújította” belső tereit, átalakította
lakásait. Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen
felszámolták, eltüntetve a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőrt, mielőtt 1960 tavaszán az IBUSZ birtokba nem vette.
Ez után hosszú ideig IBUSZ-palota néven is emlegették az épületet. A földszintre beköltöző üzletek közül az 1952-ben megnyitott és a 2015-ig működő Jégbüfé tett szert komolyabb népszerűségre.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
Az 1960-as években az új Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan tatarozták először, majd az 1980-as években másodszor. Mindkét alkalommal érthetetlen módon tovább rombolták a díszítéseket az időközben, 1976-ban
műemlékké nyilvánított épületben. Az első alkalommal bontották el a
bevásárlóudvart bevilágító, üvegkupolán kívülre rejtett lámpákat és
helyette utat nyitottak felfelé a természetes fénynek. A második
„felújítás” során bontották el egyebek mellett a lépcsőházi csillárok
üvegezését, meszelték le a lépcsőházak díszítményeit és festették
feketére a réz kapaszkodókat. A különböző munkálatok ellenére a ház
állaga folyamatosan pusztult, a rosszul bevilágított, sötét Párizsi
udvar pedig ezzel párhuzamosan ürült ki. A Cartographia térképboltja húzta a legtovább.
2014 nyarán az önkormányzatnak sikerült értékesíteni a házat: a vevő 2,1 milliárd Ft-ért a Mellow Mood Group projektcége, a Párizs Property Kft.
lett. A tervek szerint az épületet (a vételárat is beleértve) 12
milliárd Ft-os beruházással felújítják, benne ötcsillagos szállodát,
valamint éttermeket, kávézókat, üzleteket, konferenciatermet és
fitneszrészleget alakítanak ki. A tervezéssel az Archikon Kft.-t bízták meg 2015 februárjában, a kivitelező kiválasztására pedig 2015 nyarán került sor. 2016 tavaszán megkezdték az épület teljes körű renoválását, a Petőfi Sándor utca átmenő forgalomtól való lezárása mellett, a Jégbüfét az utca páratlan oldalára költöztetve.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
A munkálatok 1909. május 15-én
kezdődtek meg, amikor minden engedély megérkezett. A Brudern-ház
maradékát, illetve a telken álló többi épületet a nyár során
elbontották, majd megkezdődött a tényleges építkezés.
A mór és gót stílust keverő historizáló eklektikus iroda- bér-, és üzletház a második világháború során nem sérült meg komolyabban, viszont a kiépülő szocialista rendszer 1949-ben a banki ingatlanvagyon részeként államosította
és saját elképzelései szerint „felújította” belső tereit, átalakította
lakásait. Az egykori pénztárterem eredeti pompáját szinte teljesen
felszámolták, eltüntetve a Spiegel Frigyes tervei nyomán készült szecessziós enteriőrt, mielőtt 1960 tavaszán az IBUSZ birtokba nem vette.
Az 1960-as években az új Erzsébet híd építéséhez kapcsolódóan tatarozták először, majd az 1980-as években másodszor. Mindkét alkalommal érthetetlen módon tovább rombolták a díszítéseket az időközben, 1976-ban
műemlékké nyilvánított épületben. Az első alkalommal bontották el a
bevásárlóudvart bevilágító, üvegkupolán kívülre rejtett lámpákat és
helyette utat nyitottak felfelé a természetes fénynek. A második
„felújítás” során bontották el egyebek mellett a lépcsőházi csillárok
üvegezését, meszelték le a lépcsőházak díszítményeit és festették
feketére a réz kapaszkodókat. A különböző munkálatok ellenére a ház
állaga folyamatosan pusztult, a rosszul bevilágított, sötét Párizsi
udvar pedig ezzel párhuzamosan ürült ki. A Cartographia térképboltja húzta a legtovább. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése