Kirándulás...(1)

Zsámbék.
Eredetileg a lámpamúzeumba igyekeztünk, de az sajnos elsején nyit. Így azután irány a templomrom.

Nézzük mit ír a Wikipédia:

Budapesttől nyugatra 35 kilométerre, a Nyakas-hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Nagyjából a budapesti Margit-sziget középső és északi területeivel pont megegyező földrajzi szélességen található, egy kicsit északabbra. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Környező települések: Tök, Perbál, Páty, Herceghalom, Mány, Bicske, Szomor. 

 

Éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval, bár nyáron kevésbé melegszik fel, míg télen nagyobb a lehűlése. Évi 550 milliméter átlagos csapadékmennyiségével az ország egyik legszárazabb, mégis egyben legkellemesebb éghajlatú települése.

A földtörténeti középkorban teljes területét a Tethys-óceán borította. Sekély vizében számos állat élt, mészvázuk ma mindenfelé megtalálható a falu környékén. A következő földtörténeti időszakokban a tenger többször visszahúzódott, majd ismét elborította a medencét. A talajt mészkő és az azt fedő lösz alkotja. 

 Zsámbék túlnyomó része a Zsámbéki-medence nyugati vízválasztó hegyvonulatán belülre, attól keletre esik, de a város közigazgatási területének egy kis hányada a Nyakas-hegy vonulatán túl helyezkedik el, és az ott lehulló, illetve ott fakadó vizek már nem a medence, hanem a Gerecse völgyei felé, észak-északnyugati irányban folynak el. A legfontosabb ezen vízfolyások közül a Bajna-Epöli-vízfolyás, melynek duzzasztással létrehozott vízterülete, a szintén nagyobbrészt zsámbéki területen fekvő Anyácsai-tó a környék legjelentősebb horgászvize. 

Az M1-es autópályáról a 26-os kilométerénél van lehajtó Zsámbék felé, de elérhető az 1-es főút felől is.

Mivel a településen áthalad az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő 102-es út is, ezért a Pilis felől is jól megközelíthető. A 10-es főútról Piliscsabán és Pilisjászfalun is le lehet térni Zsámbék irányában. Mindkét útvonalon Tinnye, Perbál és Tök településeket érintve érünk a településre, utóbbi a 102-es út, amely megy tovább Herceghalom, az M1-es autópálya és az 1-es főút felé. [2013 előtt ez az út még négy számjegyű útvonal volt, Herceghalom felé az 1101-es, Tinnye felé az 1104-es számozást viselte.]

Budakeszi illetve Budapest II.-XII. kerülete felől két irányból is megközelíthető: Telki és Budajenő érintésével Perbálig az 1103-as, majd onnan Tökön át a 102-es úton, illetve Pátyon keresztül az 1102-es úton.

Megközelíthető még Bajna felől, Szomoron keresztül az 1105-ös úton, illetve Bicskéről az 1104-es úton.

Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 770-es, 774-es, 775-ös, 777-es, 778-as, 798-as és 799-es, valamint Széll Kálmán térről induló 783-as, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es, 789-es, 791-es és 795-ös buszokkal lehet megközelíteni.

A településen nincs vasútállomás, legközelebb a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal herceghalmi állomása található, 9 km-re.

A települést a jövőben az M1-es autópályát Esztergommal összekötő M100-as számú autóút fogja tehermentesíteni.

A település neve puszta személynévből keletkezett, a latin sambucus (bodza) szóra vezethető vissza, és a Sambuch személynévvel kapcsolatos. A településnévnek a zsombék szóból való származtatása hibás.^[5]

Már a pattintottkő-korszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai (a Nemzeti Múzeumba kerültek) is azt bizonyítják, hogy a hely már akkor is utak menti település volt, vagy a 2. századból származó bronz harsona, amely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

 Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emelte. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.

1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a 17. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve kihalt lakosok helyére a törökök kiűzése után sváb telepesek érkeztek (elsősorban a Kißlegg vidékéről), nekik köszönhető hogy a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melyek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca).